Vadász István: A legutóbbi másfél évszázad vízrajzi változásai a Tisza-tó térségében (Szolnok, 1994) / 1547-2012

Tiszai Téka Vadász István A Tiszafüred környéki települések határának vízrajzi viszonyai a múlt század közepén. A XIX. század első felének vízrajzi viszonyait több térkép alapján, igen alaposan tanulmányozhatjuk. Kiindulásként elemeznünk kell a Lietzner János és Sándor József által készített Heves és Külső-Szolnok megyei Tisza-térképet^T 783— X 90-ből, illetve az első katonai felmérés vonatkozó térképlapjait. További fontos forrás még a Lányi Sámuel-féle, 1845-ben elkészített Heves és Külső-Szolnok vármegyei Közép-Tisza-térkép, a második katonai felmérés térképanyaga[illetve a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum történelmi-dokumentációs adattárában lévő, feltehetően már Tariczky Endre által is publikált térkép. A fentiek felhasználásával szerkesztett 1. ábránkon a korabeli vízrajzi viszonyokat a páratlan gazdagság jellemzi. Az első, s egyben talál legfontosabb jelenség az ármentes szint szegélyének szakadozottsága, rendkívüli tagoltsága. A mai adatokkal összevetve úgy tűnik, kb. 88,5—89 m tszf magasságú felszín már csaknem teljes biztonsággal árvízmentes térszínnek számított. A nagyobb árvízveszéllyel, illetve az É felől lefutó patakok visszaduzzadásával, a környék mocsaras jellegével is magyarázható, hogy a dél-borsodi falvak általában magasabb fekvésüek. Tiszabábolna, Tiszavalk Négyes, vagy Borsodivánka a 89—90 m tszf magasságon ül, sőt a Négyes és a Tiszavalk körüli árvízmentes szigetek 90 m körüliek. A folyó melletti Tiszaörvény is magas térszínen helyezkedik el (89 m-en, illetve 90 m fölött), sőt a Tisza egyik mellékága, a Kis-Tisza melletti Poroszló is a 89—90 m közötti szintmagasságon települt. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a régi főmedertől viszonylag távolabb lévő települések már a 88,5—89 m tszf magasságú peremvonalakon is megtelepedhettek (pl. Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók, Sarud, Tiszanána). Érdekes Tiszahalászi, Kisköre és a Dinnyéshát esete. Mindhárom település, illetve határrész (Dinnyésháton egykor Ó-nána volt) egy-egy meglehetősen alacsonyan fekvő (88,5 m tszf magasságú) teljesen (Kisköre) vagy részben árvízmentes (Tiszahalászi, Dinnyéshát) szigeten fekszik. Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy ezek a szigetek nyilvánvalóan meghatározó szerepet játszottak abban, hogy itt, az egyébként nagy területeket bejáró folyó egy-egy hatalmas kanyarulatot fejlesztett. Az árvízmentes térszín elhagyását, mellőzését mindössze három település ese- mi tében figyelhetjük meg. Abádszalók (helyesebben ebben az időben még Tiszaszók) DNy-i, Tiszanána DNy-i, K-i és ÉK-i belterületi peremén, továbbá Poroszlón, a Mórincza-ér mentén. A rendkívül változatos futásvonalú, tagolt "part"-vonal, az árvízmentes térsziqj^határvonalának további tanulmányozása érdekes megfigyeléseket eredményez. ^ 2