A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

parlagon van a rét, melyet a felhagyás után szinte teljesen ellepett a gyalogakác (Amorpha fruticosá) és a selyemkóró {Asclepias syriacá) (10. kép). Csupán csak néhány kicsi foltban maradt meg a mocsárrét. A közel 1 méteres sűrű akácost például bivalyokkal lehetne eltüntetni, amire mielőbb szükség lenne. A holtág vízminősége jobb, mint a Betekintsi-holtágé, és a víz szintje sem ingadozik benne olyan mértékben a kiteijedése miatt. A holtág vize folyamatosan „cserélődik", mivel beleömlik a Nagykunsági XII. l-es öntözőcsatorna (11. kép), melyet a holtág két végénél egy-egy zsilip szabályoz. A holtág felső fokának északi részénél szintén egy csatorna vezeti a vizet, melyet a KörösMaros Nemzeti Park Igazgatósága épített. Környékét is teljesen ellepte a gyalogakác (Amorpha fruticosá), csak egy nagyobb nádas, gyékényes folt a színezőelem. A csatornától keletre intenzív nemes nyaras erdőgazdálkodást folytatnak. Az erdőgazdálkodástól északra található hullámtéri terület fennmaradó része a Szolnok-(Mező)túri sík egy kis darabkája, és ezt a magas ártéri területet nagytáblás szántóként hasznosítják, tehát a gát ott nem követte a tájhatárt. Az Özénzugi- és a Gyigerzugi-holtág között egy szép, nagyobb mocsárrétet találunk. A Gyiger-zug legértékesebb élőhelye az alsó fokától délre található téglalap alakú elmocsarasodott kubikgödör. Ebben a kis mocsárban Tóth T. 1996-ban víziló fark (Hippuris vulgaris) töveket talált. Az egykori „mocsarat" íuz-nyár ligeterdő veszi körbe. Mára már megváltozott a gödör vízháztartása, többször teljesen kiszáradt, emiatt a vízilófark jelenleg nem található meg benne, de bármikor újra előkerülhet (TÓTH 1996). A Gyigerzugi-holtág partnövényzete is eléggé fragmentált (12. kép). Csupán foltokban találhatóak meg a „törpenádasok". A parton nem képeznek egybefüggő sávot a körülbelül 50-100 éves füzek kiszáradó példányai sem, azonban a madarak számára rendkívül jó kiülőhelyet biztosítanak. A holtágat számos madárfaj látogatja, például a bütykös hattyú (Cygnus olor) (13. kép), a szürkegém {Ardea cinerea), a nagykócsag 11. kép. A holtágba ömlő csatorna 35