A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

(Egretta alba), a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), és legutóbbi látogatásom idején három békászósas (Aquila pomarina) keringett magasan a holtág felett. A holtágat kettészeli egy mesterségesen kiépített földhíd (14. kép), melyen keresztül a belső területeket is könnyen meg lehet közelíteni. A gyalogakácosok között az átjárhatóságot egy mocsárrétes ösvény képezi. A legeltetéskor • • 13. kép. Bütykös hattyúk a holtágon keletkezett szerves anyagot a különféle gombafajok „hálálták meg". Sokan számoltak be arról, hogy 10 éve még ez volt a környék legjobb gombászó helye. Nem csoda tehát, hogy a szerves anyagban gazdag helyet elfoglalta az ilyen területeket preferáló gyalogakác (Amorpha fruticosa). A tervek szerint először ezt a holtágat is mentett oldalivá akarták tenni. Ezt bizonyítja a holtág két végét összekötő keresztgát, melyet aztán mégsem helyeztek „üzembe". A keresztgát végeinél nádas található, az alsó vége pedig egy őshonos facsoporttal folytatódik. A holtág fokainál sűrűsödik a fűz-nyár ligeterdő. A felső fokban hamarabb eltűnik a víz, és a nyíltvíz fokozatosan megy át egy szép mocsaras területbe. A volt meder közepén egy mesterséges csatorna, mint egy hegyi patak zúdul az élő Körösbe. A holtág és környezetének védett és ritka növényei közé tartozik például a fehér szamárkenyér (Echinops spharocephalus), vízilófark (Hippuris vulgaris). A holtág halfajokban gazdag, ami annak köszönhető, hogy a területén nem folyik intenzív halgazdálkodás. A Hármas-Körösben a jelenleg körülbelül 50 halfaj él, ezek közül több faj a holtágban is megtalálható. Sallai Zoltán felmérései azt mutatják, hogy elsősorban az állóvizet preferáló fajegyüttesek élnek a holtmederben, de az áramláskedvelő fajok közül is megfordul időszakosan néhány egyed. A holtágban élő védett faj például a réti csík (Misgurnus fossilis), a vágó csík (

Cobitis taenia), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), a bálin (Aspius aspius), a jászkeszeg (Leuciscus idus), a halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), a széles durbincs (Gymnocephalus baloni) pedig kifejezetten 14. kép. A holtágat kettészelő földhíd 36