A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

közrezárt terület nagy részén (Káposztás-zug) intenzív erdőgazdálkodást folytatnak, a nemes nyaras táblákat felváltva újítják meg. A holtág természetesebb részein megtalálhatóak az ártéri keményfás ligeterdők, de a közéjük vegyült amerikai kőris {Fraxinus pennsylvanica) és gyalogakác (Amorpha fruticosá) rontja az élőhely természetességi fokát. A holtágban táplálkozó vagy a környezetében fészkelő madárfajok találkozhatunk a fekete harkállyal (Dryocopus martius), a fekete gólyával (Ciconia nigra), az egerész ölyvvel (Buteo buteó), a bakcsóval (Nycticorax nycticorax ), a vörös gémmel (Ardea purpurea), a nagy kócsaggal (Egretta alba), a kis kócsaggal (Egretta garzettá), a szürke gémmel {Ardea cinerea), a szárcsával (Fulica atra), a szén cinegével (Parus major). A holtágban vidrák (Lutra lutra) is élnek. Összességében a Betekintsi-holtág nagy élőhelydiverzitással rendelkezik, az élőhelytípusok minden egyes domináns faja megtalálható, mely alapján megkaphatná az 5-ös természetességi fokot, de a parti növényzet nem képez egységes felületet, csupán csak kisebb-nagyobb különálló foltokban található meg. Emiatt a természetessége csak 3-as. Értékes, viszont erősen fragmentált élőhelyek jellemzik a holtágat, melynek jelenleg elsődleges funkciója a halászat. Amennyiben a halászati tevékenységet korlátoznák, akkor a fragmentáció mértéke valószínűleg javulna a jövőben, és természetvédelmileg egy rendkívül értékes holtágnak lehetnénk még néhány évtizedig az örökösei. 7. kép. Őszre a súlyom teljesen befedi a vízfelszínt 31