A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

6.2.2. Kerekeszugi Holt-Körös A Hj minta ílMélyek | 1 beépített terület I | falu I | fettiagyott parlagos mocsárrét fiatal nemesnyara» J fiatalos telepítés folyó § földbirtok I fűz-nyár ligeterdő J gyalogakác I gyümölcsfák | gyümölcsös | holtág \ jellegtelen üde gyep • keményfás ártén erdő I keményfás jellegtelen erdő jj keresztgát j kiskertek I kubikerdő I kubikgodor I magányos facsoportok j magassásrét R mocsárrét 1 nádas, gyékényes J nagytáblás szántó B

nemes nyaras nincs adat őshonos fafajú facsoport telepített tölgyes S

tolgy-szil-kőris ligeterdő új nyaras telepítés vágásterúletek város vezérárok virágkákás. csetkákás, mételykórós, hldőrös H

zsilip kocsordos, őszirózsás sziki magaskórós 200 200 400 m 10. térkép. A Kerekeszugi-holtág élőhelyei 2010-ben A Kerekeszugi Holt-Körös egy mentett oldali, az 1900-as évek elején átvágással létrehozott holtág. Körülbelül 1,5 km hosszú, és a felső fokának egy része a hullámtéren maradt. Területe 8,6 ha, átlagos szélessége 53 m, átlagos vízmélysége 1,5 m. Térfogata 129000 m

3. Közigazgatásilag Kunszentmárton városához tartozik. Vízutánpótlása, vízcseréje nincs megoldva, fóleg belvizekből táplálkozik. Feliszapolódottságának mértéke közepes. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága (PÁLFAY 2001). A Kerekeszugi-holtág partnövényzete, mivel mentett oldali holtág, nem olyan változatos mint a hullámtéri holtágaké (10. térkép), de ettől nem válik kevésbé értékes élőhellyé. A part közelében 2-3 méter szélességű összefüggő sávot képez a nádas, gyékényes (8. kép), amit csak néhány horgászhely bont meg. A holtág partjain fűz-nyár ligeterdő húzódik. A két végét mesterségesen töltötték fel, melyek 8. kép. A Kerekeszugi-holtág parti növényzete 32