A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

4.3. A tájtörténet térképi dokumentumai Az I. katonai felmérés 1:28800-as méretarányú, színes kéziratos szelvényei több önálló felmérés keretében készültek. Az első felmérés térképeinek nincs geodéziai-vetületi alapja. A mintaterületemre vonatkozó felmérések 1789-90-ben készültek (1. térkép ill. 1. melléklet), melyen Kunszentmárton még egy sokkal kisebb, de már akkor is jelentős településként van feltüntetve, Kungyalu pedig szántóterületből, pusztából állt. A térképen látható, hogy a folyó még az eredeti medrében folyt, nagyobb összefüggő gátakat nem ábrázol a térkép. Ekkor még csak a magasabb, folyóháti területekre építkeztek, és a település környéki 1.térkép. Az I. katonai felmérés térképrészlete kiskertekben termesztették meg a település számára szükséges zöldségféléket, gyümölcsöket. Csupán csak két nagyobb kiterjedésű erdő található a Hármas-Körös Öcsöd és Szelevény közötti szakaszán, és valószínűleg ezt a kettőt is telepítették. Tehát a folyó mentén a 18. század végén nem volt összefüggő erdősáv, esetleg csak néhány magányos fa vagy facsoport, de az is ritka. A szántókat általában a folyótól távolabb eső területeken találhatjuk, a legelőterületek azonban nagyobb jelentőségűek. A folyó mentén végig, a meanderek által körbeölelt területeken hatalmas, egybefüggő mocsárréteket láthatunk, melyeket szintén legeltettek. 16