A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010
káliumtartalma alapján. A mészlepedékes csernozjom az előzőnél jobban szellőzött talaj, jobb a vízgazdálkodása és vízáteresztő képessége, de a tápanyag-gazdálkodása is igen kedvező. A Tiszazugban a Köröshöz közelebbi területeken található meg ez a talajtípus. A mezőgazdasági termelés szempontjából nagyon jelentősek az öntéstalajok. A talajok szervesanyag-tartalma alacsonyabb, mint a csernozjom talajoké, csupán csak 1-2%. Vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága közepes. Ez főleg a humuszos öntéstalajra jellemző. Az öntés réti talaj valamivel kedvezőbb talaj tulaj donságokkal rendelkezik, nagyobb a szervesanyag-tartalma és a tápanyag-ellátottsága, és a hasznosításra is alkalmasabb. A típusos réti talajnak túl nagy a nedvességtartalma, rosszul szellőzött, hasznosításra kevésbé alkalmas. Az öntéstalajok főleg a Hármas-Körös menti ártéri területeket foglalják el. A réti talajok csak kisebb foltokban fordulnak elő, általában az öntéstalajokhoz közeli területeken. A homokterületek Tiszazugon belül két nagyobb összefüggő foltot képeznek, melyeket szőlőültetvények és zöldségeskertek borítanak. A mezőgazdasági termelés szempontjából a legkedvezőtlenebb tulajdonságokkal a szikes talajok rendelkeznek. A Tiszazugi kistáj 4,5%-át foglalják el. A Kreybig-féle talajtérkép alapján ezek csupán 29%-a tartozik a III. osztályú szikesek közé, melyek a szántóföldi művelésre alkalmatlanok. A Tiszazugi szikesek az átmeneti szikes talajok típusába sorolhatóak. Szolonyeces réti talajok és szikes réti szolonyecek is előfordulnak. Jellemzőjük a rossz vízgazdálkodás és levegőháztartás. Szerkezetük poros vagy lemezes, száraz időszakban erősen repedező, nedvesen pedig ragadnak. A folyómellékeken, főleg a régi tiszai ártereken fordulnak elő (DANKO 1981). 3.5. A terület flórája és faunája Nemcsak a földtani képződmények folytatódnak a folyókon túl, hanem növényföldrajzilag is kimutathatók kapcsolatok a szomszédos területekkel, mivel a folyók, mint ökológiai folyosók nem elválasztói, hanem terjesztői a növényfajoknak. A Tiszazug növényzete a két- és egyéves növények arányával tér el az országos átlagtól, ami a terület mezőgazdasági igénybevételének következménye. A víz alatt kitelelő növények arányszáma is nagyobb, ami a gyakran belvízzel elárasztott, alacsony fekvésű területnek és a szikeseknek „köszönhető". A flóraelemek egymás közötti megoszlása nagyjából az országos átlagot tükrözi (kivéve a közép-európai elemeket). A kozmopolita elemek 7
