Németh Gyuláné: Túrák a Bükkben és táborok Odorváron (Tiszaföldvár, 2009) / 1457-2009
estefelé nyit ki újra. Tehát a beszerzőknek viszonylag korán kell indulni, ha el akaiják érni a délelőtti nyitva tartást. Gyula meg akarta látogatni a ref. lelkészt, előző évi ismerősünket, de őt nem találta otthon. A táborba visszatérve még jutott idő és energia a vár környékének bejárására. Másnap elkezdődhetett az érdemi munka. A fiúk nekiláttak a vár területén lévő üregek kiásásának. A zavart törmelékben talált cserepeket, csontokat, fémdarabokat összegyűjtöttük. Rakonczai Jancsi és az Őze testvérek egy eltömődött kis átjárót szabadítottak fel. Sajnos ez a munka nem hozta azt az eredményt, amiért az előző évben elkezdtük. Nem találtunk összeköttetést a barlanggal és a vár kútjának sem bukkantunk nyomára. A tábor legkedveltebb és egyben legizgalmasabb tevékenysége most is a barlangászás volt. Először megtanulták, hogyan kell biztonságosan közlekedni, megcsodálták a cseppkőképződményeket, ismerkedtek a földalatti világgal, majd új szépségek feltárásának reményével munkához láttak. A nehezen járható helyeken lépcsőket vágtak, hogy könnyebben eléljék a helyet, ahol bontani kezdtek. Lelkes munkájuk eredménye lett a gyönyörű kis Xilofon fülkének elnevezett üreg, amely a benne talált szépen szóló vékony cseppkövekről kapta nevét. A feltáró munka mellett méréseket is végeztek. Mérték a barlang szikláinak, majd a felszínen a vár szikláinak a dőlésszögét. Gyula úgy vélte, ha ez közel egyenlő, nagyobb az esély arra, hogy összeköttetés legyen a vár üregei és a barlang között. Július 24-én a táborba látogatott Szécsényi György. A vidám, energikus lelkész gyorsan megtalálta a hangot a gyerekekhez. Mesélt nekik a barlangról, amit ő már jól ismert, és elmesélte a barlanghoz fűződő legendákat. Megnyerte a társaságot azzal, hogy le is szállt velük a barlangba. Látogatása új színt és lendületet hozott a tábor életébe. Komolyabb eredmények azonban már nem születtek a hátra lévő néhány nap alatt. Már előző nyáron is foglalkoztatott bennünket a sátraink közelében lévő 3 gödör hajdani rendeltetésének kérdése. Schwajda István és Sárán László kis ásással bizonyítékot talált arra, hogy a gödrök mészégető kemencék voltak. Munkájuk nyomán a következőket lehetett megállapítani. 1. Megtalálható a kiépített bejárat. 2. A kerületen egy réteg vörösre égett. 3. Találhatók üvegesre égett salakdarabok. 4. Találhatók malterrel összecementezett faszéndarabok. A lánycsoport ellenőrizte és kiegészítette a várrom törmelékeinek előző évben mért adatait. A tábori tervben szerepelt néhány túra is a környékre. Július 22-én került sor egy igazi nagy túrára. A Füzérkő, Szarba-lápa, Derda-kaszálón át, a Csákány meredek, görgeteges oldalában haladva jutottak az oszlai erdészházhoz. Ezt az utat megtenni már magában sem kevés, de hol van még a tábor? Jól esett a kis pihenő és a friss tej, amit az erdészház udvarában fogyasztottak el. Ezalatt a Csillag Béla kint hagyott hátizsákját a szabadon legelésző malacok kirámolták. Egy kis bosszúság, egy kis tapasztalat és nagy derültség. Új erőre kapva ostromolták meg a sziklás hegyoldalt és fél óra alatt elérték a tábort. A túra nehéz volt, de megérte a fáradságot. Különös, nem mindennapi látványt nyújtott a Szarba-lápa fölé magasodó kőfolyás, melynek köveit akkor kezdték elhordani a Hór-völgy elején lévő mészégetőkbe. Láttak útközben fiatal csemetést, amit a fölé feszített dróthálóval védtek a vadaktól. Megálltak azok mellett a hatalmas földben hagyott fatuskók mellett, melyekről talajszintben fűrészelték le a fákat. Megszámlálták az évgyűrűket, megállapították, hogy a fák kb. 150 évesek lehettek. Az évgyűrűk számlálása során észrevették, hogy azok sűrűsége nagyjából 11 éves periódussal változik. A napfolttevékenység maximumai is 11 éves periodicitást mutatnak. Ez befolyásolja az időjárást, ami megmutatkozik a fák növekedésében. A Hajnóczy barlang felfedezéséhez vezető úton ebben az évben tettük meg az első lépést, csak ekkor még nem tudtuk, hogy mi van az út végén. Július 25-én az Odorváribarlang alatti hegyoldalt csatárláncban végigjárta a társaság. Elsősorban egy másik bejárat megtalálásának reményében. Hátha megoldódik az előző évben hallott „Keller-Vida rejtély". Hát nem oldódott meg, viszont ekkor tűntek fél Gyulának azok a kisebb, nagyobb nyílások, amelyeket aztán az évek során többször is megnézett. Ekkor írta le feljegyzéseiben a 31
