Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009
152 T ársadalnmrajz. a tiszazugi ember, (Tiszaföldvár -/а-ad részben,-' Kunszentmárton 3/i-ed részben maga is őstermelő), mégsem fejlesztett ki ipart oly mértékben sem, amilyenben ez az országnak legelmaradottabb vidékein is észlelhető. Az őstermelőknek 70—80%-os falusi arányszáma itt 85—86%-ra emelkedik, Szelevényen és Nagyréven 88%-ra, sőt még magasabbra is. Az ipar-forgalmi népesség e két faluban mindössze 6%, de még ahol legnagyobb is, mint Cibakházán és Csépán, ott is alighogy a 10%-ot eléri. Abból, hogy szinte kizárólag őstermelő proletariátus költözött be, (részben a megyéből, részben Heves, Békés és Csongrád vármegyéből) s az ipari fejlődés egyik faluban sem jelentkezett, arra kell következtetni, hogy a Tiszazug népsűrűsége s .különösen kulturális és gazdasági ereje még nem tette lehetővé az ipari fejlődés — megindulását. A régi gazdaelem, bár vagyoni ereje inkább felül van az átlagon, aránylag kicsiny, igénytelen, míg a telepes lakosság egészen alacsony életszínvonala mellett s a létfentartásért vívott kemény küzdelmében teljesen jelentéktelen fogyasztóközönséget jelent. A gazdasági fejlődéssel szorosabban összefüggő kulturális emelkedés szintén meglehetősen gyenge. A katholikus lakosságnak Szelevényen, Csépán és Cibakházán van ugyan egyháza, Kürtön és környékén lakó közel 3500 főnyi katholikusoknak azonban csak legújabban van Tiszakiirtön missziós lelkészük." A lelki gondozásnak azonban leküzdhetetlen akadálya, hogy a 3500 hívő közül legfölebb 600 lakik Tiszakürt községben, a többi távoli községekben s a tanyavilágban. Meglehetősen elhanyagolt volt mindeddig a külterületi lakosság iskolaügye is. Tiszakürt külterületén még a múlt évben is volt olyan iskola, ahol egy tanteremre 200 tanuló volt utalva. A tanügyi szükségletek most már túlnyomó részben kielégítést nyertek. Fontos misszió vár azonban a népművelés egyéb ágaira,* hogy azok a bajok, amelyekről tanulmányunk további részében lesz szó, orvosolhatók legyenek. Nemcsak a Tiszazugban található fel az á sajátságos társadalmi alkat, amely a falu népének a gazdasági rétegeződésen kívül is bizonyos kettősségét mutatja a régi lakosság és az aránylag gyorsan betelepült népesség összeforrni nem tudó* egymással szemben álló rétegeiben. Ez a jelenség azonban^a Tiszazugban a szokottnál élesebb formában jelentkezik és így
