Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009
Társailalomrajz. 151 reviilés észlelhető s az egyke morál — úgylátszik — itt már a betelepült katholikus lakosokat is áthatotta. Egészen kivételes arányú fejlődést matat Cibakháza és Tiszakiirt. Cibakháza ősi nagy katholikus község. 8000 holdas nagy határának fele olyan nagy birtok, amely nem kedvez a község fejlődésének. A 4000 hold viszont kevés az őstermeléssel foglalkozó lakosságnak, amely azonban kevés ahhoz, hogy a 450 önálló gazda mellett a gazdasági munkások nagy tömegének (1920-ban 2700 lélek) is megélhetést tudjon nyújtani. A nagybirtokon mintegy 600 lélek talál eselédsorban megélhetést. A mezőgazdasági munkásnép azonban a legnagyobb nyomorban tengődik. Az észak felől jövő települési mozgalomnak Cibakháza az első állomása, az igen magas, országos viszonylatban is majdnem maximális (45-6) születési arány mellett főleg ez az oka népessége állandó és nagyarányú emelkedésének. A település Tiszaföldvár felé egészen sajátságos módon, sűrű, faluszerű formában történik. Legnagyobb fejlődést mutat valamennyi község közül Tiszakürt, hol 40 év alatt 88%-kai emelkedett a lakosok száma. Itt más a helyzet,' mint Cibakházán. A telepeseknek csak kis töredéke ment a ref. vallású és elzárkózó belközségbe, míg a zöm a Tiszazug közepén elterülő homokterületet szállotta meg. Hatalmas, mintegy 3500 lelket magába foglaló külterületi lakosság él itt, teljes szervezetlenségben. Jóllehet teljesen faluszerűen települtek, még közigazgatási tekintetben is teljesen kedvezőtlen helyzetben vannak, hiszen öt községhez tartozik az egységes települési formációt mutató telep. Anyaközségeik csak abban egyek, hogy lehetőleg nem akarnak költeni e távollakó betelepült polgáraikra. Egyébként a leghatározottabban tiltakoznak a szöllőtelep ügyeinek közös megegyezéssel és egységesen való intézése ellen. A páratlan arányú betelepülés átmenetileg fejlődést hozott a községbe, azonban a szöllőművelés és borértékesítés válsága, amelyben változás, úgylátszik, nem remélhető, megakasztotta ezt a fejlődést s a legnagyobb probléma elé állították Tiszakürtnek szorgalmas, szapora, már, számszerűleg többségre emelkedett telepeseit. Talán az új vasútvonal ezt a községet is megmenti. Amint láttuk, a betelepülés főleg mezőgazdasági lehetőségeknek volt a következménye. Kisebb részben hozzájárult az elöregedő és elerőtlenedő községekben mindinkább érezhetővé váló hiány a munkáskezekben. Igazi és erőteljes gazdasági fej* lődésről azonban nem beszélhetünk. Feltűnően csenevész a Tiszazug ipara. Jóllehet igazi iparoshelyet Szolnokig sem talál
