Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009
150 Túrsadalomrajz. silány föld, a homok és hébe-korba az egykés vagy gyermektelen gazdának már terhére eső külterületi, távoleső földdarab. Kint gyorsabb iramban, de lassan a belterületen is állandóan folyik az új lakosság térfoglalása. Persze nem minden községben egyenlő mértékben. Itt sók függ a falvak gazdasági alkatától, a birtokmegoszlástól és egyéb körülményektől is. Alig volt betelepülés a Tiszahajlás délnyugati szakaszában rejtőzködő két legelzár tabb faluba: Tiszasasra és Csépára. Mind a kettőben magas a kisbirtok aránya (Sason 70, Csépán 90%), tehát a földszerzési alkalom minimális. Míg azonban Tiszasas egykés ref. község, ahol úgyszólván minden mozgás megszűnt, addig a szegény Csépán3 * 5 a nagy belső népszaporodás népfeleslegre vezetett, úgy, hogy a csépaiak maguk is a gyarmatosokként jelentkeznek. Még nagyobb mértékben a szelevényiek, hol a roppant nagy, de igen különböző értékű határ a múlt században még vonzóerőt gyakorolt, azóta azonban már nem tudja népét eltartani, úgy, hogy újabban már fogyott a lakossága. Itt igazi falufejlődés nem következett be.' A belközség ma is kicsiny és elmaradott s amióta hátára nagy részét Kunszentmártonihoz csatolták, még reményét is elvesztette annak, hogy valaha fejlődhetik. A fejlődés képét nyújtja a csekélyebb betelepülés ellenére is a kis Tiszaug. Itt csekély a külterületi lakosság s a belterületen már a múlt század derekán elég jelen- \ tékeny számú r. kath. kisebbség együtt élt s társadalmilag is \ eléggé összeforrott a ref. gazdákkal. Talán innen van, hogy itt \ az egyke is gyengébb, ki nem fejlett formát mutat. E községben az erősen domináló nagybirtok (70%) a község fejlődésére és "egészségesebb közszellem kialakulására jótékony hatással volt. Űj fejlődési lehetőség nyilik Tiszaug számára a nemrég \ felépült új Tiszahíd révén s azáltal, hogy a Dunaföldvár, Kecskemét felöl vezetett, vasúti fővonal ’Tiszaug'mellett lépi át a Tiszát. Alig lehet szó fejlődésről Nagyréven. Itt a belközség excentrikus elhelyezkedése miatt az újabb település a Cibakháza—Tiszakürt közötti országút mentén szinte új fálu létesülésére vezetett. Azonban ennek sincs meg a kilátása komolyabb fejlődésre. Tiszainokán annyiban kedvezőbb a helyzet, hogy a község könnyebben megközelíthető. A fejlődésnek azonban nagy akadálya, hogy .akár csak Sason, itt is erős társadalmi megme-3 Csépa a Tiszazug legszegényebb községe. 1920-ban a népes, Wfl lakosú ialuban. nem volt egyetlen szilárd-falu ház sem, téglaalapon épült ház is mindössze 13,
