Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009
Társaclalomrajz. 149 tenyó—szentesi vasútvonalnak a 80-as évek közepén történt megnyitásával a Tiszazug bekapcsolódása a gazdasági forgalomba. Jóllehet a vasút egyetlen tiszazugi községet sem érint, sőt ezek egytől-egyig határuknak a vasúttól távoleső pontján épültek, közvetve mégis volt része a vasútnak fejlődésükben, mert Kunszentmártonon és részben Tiszaföldváron át mégis lehetővé vált számukra terményeik értékesítése. Ebben az évtizedben Cibakháza, Tiszakürt, Tiszaug, Szelevény mutat ugrásszerű fejlődést, de van némi haladás Nagyréven és Csépán is. Ez a 90-es években már csak Szelevény népesedésében mutatkozik, másutt mindenütt ellanyhul, vagy meg is szűnik a népesség emelkedése. A Szolnok—Kiskunfélegyháza között a kilencvenes évek végén megnyilt vasútvonal, bár négy tiszazugi falunak (Rév, Inoka, Kürt, Ug) közelebbi vasútállomást jelenlett, a Tiszazug fejlődésére nem volt nagyobb hatással. Századunk elején a háborúig Cibakháza és Tiszakürt mutat rohamos népesedést, a többi községben stagnálás, sőt a népesség fogyása következett be. Cibakháza és Tiszakürt fejlődése a háború után is folytatódott, ezenkívül Tiszaug és némileg Nagyrév külterülete mutat fejlődést. A beköltözés elsősorban az új művelési ág, a homoki szöllőiiltetések tekintetében kínálkozó területet érintette. Már említettük, hogy itt Tiszakürt vezet, hiszen a tiszaugi homokzóna nagyrésze a kürti határba esik. A régebben mit sem jövedelmező legelők és homokbuckák fokozatosan művelés alá kerülnek. Olyan munka indult itt meg, amilyenre csak a teljesen igénytelen szegénység vállalkozhatott, amire azonban a belterületi gazdanép sohasem szánta volna rá magát. Valóságos kis gyarmatosítás ment itt végbe azzal a népszaporodási feleslegekből kikerülő mozgékony népelemmel, amely az Alföldön a múlt század közepe óta szüntelen „jön-megy“, hol itt, hol ott keresve megélhetése lehetőségét. Első állomásuk a külterület. Ide keresik inkább a szöUőmunkást, tanyást, napszámost, itt lehet hamarább valami kis ingatlanra szert tenni. Bent a faluban már ritkább a munkaalkalom és települési lehetőség. A „jött-mentek“ azonban résen • vannak és nyomban megszállják azokat a kis rendszerint egészen alárendelt pozíciókat, amelyek az alig mozgó s vagyonos rétegében is elég primitiv társadalom szervezetében itt-ott megüresednek vagy támadnak. Ritka alkalom egy-egy parcellázás vagy kisbirtok árúba bocsátása, ritka szerencse, ha a letelepülő vagy gyermeke iparosként lielyezkedhetik el vagy boltot nyithat. Marad tehát a távoleső
