Dr. Tóth Albert: A tiszai dűnés vonulat halmai (2008) / 1092-2008
- 2 ~ A megvizsgált térség Szolnok megye egyik legváltoz atosab b felszinü része, A Közép-Tiszavidé k folyóhoz közel fekvő dünés részein jól felismerhetjük a felszint rend kivül mozaikossá tagoló Tisza ősi mederszakaszai t éppúgy, mint a defláció s /szélvájta/ mélyedéseke t. Itt a természetes uton képződött homokhátaktó l, dü ne vo nul atoktó l legtöbbször nehezen lehet megkülönböztetni a mesterséges uton keletkezett halmokat* A természetes keletkezésű hátakkal, dombokkal nem foglalkoztam, noha ezek a magas, árvízmentes folyómenti hátak igen fontos régészeti lelőhelyek is lehetnek, /Ezek vizsgálatával a most folyó régészeti térképezés sor.án a szakemberek egyébként is foglalkoznak,/ Felmérő munkám során valamennyi megvizsgált halom ecsetében igyekeztem a legpontosabb információkat besze rezni, Továbbra is gondot jelentett, hogy még a leghi telesebbnek számitó katona i»- és földrajzinév-tá r tér képek sem egyértelműen jelölik a halmokat, /Hiányos jelzés, helyileg pontatlan bejelölés, stb,/ Nem is szólva a halmok nevéről. Ez utóbbi annyiban érthető is,mivel a területén élő, ott dolgozó lakosság sok ujkeletü névvel is illethet egy-egy halmot. Pl: a föld, vagy tanya egykori tulajdonosának neve, különleges esemény /"Pézásó Pista" tevékenysége/ gyakran válik egy-egy halom névadójává. Ez esetleg egy ujabb név hozzáragasz tást jelent, de a lakosság már csak igy ismeri. Ez az azonosítás munkáját neheziti meg, /Különösen egymáshoz közel fekvő halmoknál,/
