Dr. Tóth Albert: A tiszai dűnés vonulat halmai (2008) / 1092-2008

3 Gondot jelent a határrészek tagosítása, tanyák megszűnése, dülőutak felszántása, stb„ is. Mivel a halmok többnyire utak mellett feküdtek - s igy jól elérhetők voltak - jelenleg nem is oly ritkán szinte belevesznek a hatalmas monokultúrák kukorica, napraforgó tábláiba«, Éppen ezért a felvételezésre csak a koratavaszi és ősz eleji időszak volt a legmegfelelőbb, amikor a fent emiitett nehézséggel jobban meg lehetett birkózni, A munkavégzés során, a felhasznált forrásokon túlmenően /lásd: forrásmunkák/, igyekeztem a területen élő ott dolgozó, vagy ott ismerős emberektől /tanyai lakosok, mezőgazdászok, vadászok, vagyonőrök, pásztorok, stb,/ nyert adatokat is felhasználni. Erre az adatok pontositása érdekében különösen nagy szükségem volt

0 Különösen az ott lakó, idős emberek voltak legfőbb segitőim, Többen /felháborodva!/ beszámoltak halomcson kitásról, ill, elhordásról is. Sajnos,továbbra is az a tapasztalatom, hogy az ott élő, ott dolgozó emberek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy ezek a halmok /zömükben több ezer éves antropogenetikus tájelemek/ milyen természetvédelmi értéket képviselnek. Ezért is fokozottan fontos a _felvilágositó, ismeretterjesztő munka, hogy a halmok pusztitása ne legyen egy természetes dolog«