Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének természeti értékei (2008) / 1090-2008

- 31 a mocsár egyik fc vízutanpótlas forrásává valt, - és maradt egészen a közelmúltig, a kiárkolásuig. E terjedelmes mocsárvilág egészen » szazadnak közepéig, a lecsapolasanak kezdetéig, nagy vonalakoan ugyanolyan lehetett, mint amilyennek krisztus utan a Ili. szazadban Ammianus Marcellinus rónai szazados az e&ész »jaszsa&ot jellemezve följegyezte: "Tekervényes folyók araüasaitól sulytott, mocsaras, fv.zfaerdckK.el oenőtt, úttalan, es csak az igen járatosak altal jarható...." //odor: 1942/. Ma már nem így áll a helyzet. Áz emberi beavatkozas következtében jócskán aegzsugorodott, és erősen kiszáradás veszélyes állapotba került. Haldoklik a Jászság legősibb, egyoen utolsó olyan vizenyős területe, amely hírmondóiban úgy-ahogy meg m

ege

meltetne a Jászság hajdani vízivilágának élőhelyi jellegzetességeit és hangulatét. A Hajta egyike azon kicsinyke jasz sági területdarabkáknak, amely mind a mai napig megőrizhette a tájegység természeti múltjanak jónéhány vonását, s amelyben még van mit óvnunk az utódaink szamara! ^égi időket idéznek a semlyekes méllyedések lapos labirintusai, a süppedő, ősmocsaras erek hideg hajnalai, a kiszikesedett löszhátak ürgelyuka3 gyepjei^Blfeledett népi mesterségek ismerhetők fel némely tanyai épületen e mérhetetlen, 3asos nádtenger derektől csípett, bölömoika es vadréce fészkeket rejtő bugaerdejének szélein. A Jászok a betelepedésük óta együtt élte* itt a vizekkel. Nyelvi emlékeink gazdagsága is tükrözi a vizivi-