Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008
- 22 utjukat, hanem észak felé, mely repülés célja csak a Borzas, vagy az a bizonyos erdő lehet. A Nagy-legelón és környékén nagyobb összefüggő nádas nincsen, eltekintve Ecse-zug Sós-fenék nevü mocsarát, itt azonban megfigyeléseket nem végezhettem. A kisebb nádfoltokban megtelepszik a tőkés réce, olykor látható egy-egy barátréce. Rendszeresen fészkel a szárcsa és a vizityuk, kisebb mértékben a kisvöcsök /Podiceps ruficollis/ és a feketenyakú vöcsök /Podiceps nigricollis/ is. Egy alkalommal percekig tudtam "szemezni" egy feketenyakú vöcsökkel, mivel az nem tudott felrepülni a csatorna meredek gátja miatt, bár viz alatt úszni csodálatosan tudott. Tilalmas - bár területe szántó - jelentős madártani értéket rejt magában, egy tuzokcsapatot, mely a HNP környékén a népesebbek közé tartozik. Dr. Kovács Gábor megállapította, hogy a populáció mozgásának északi határa a Németéri-csatorna. A csapat 34-tagu, ebből 14 a kakas, 20 a tyúk,tehát az ivarok megoszlása kedvező, a polygámia nem jelentős. Szakvélemények szerint is meglepően életerős populációval van dolgunk. A leggyakrabban használt dürgőhelyeik valószinüleg a Nagy-legelő kevésbé zavart részein vannak. Szervesen kapcsolódik a Nagy-legelőhöz a Hortobágy folyó utolsó, 2-3 ha-os kiöntése, melyet a Németéri-főcsatorna torkolata és az Ágota-halom zár közre. Romantikus szépségű füzcsoportokkal tarkitott hullámtér ez, mely a folyó magas vízállásaikor elöntődik. Sajnos valóságos "szenny vizgyürü" veszi körül, részint a Németéri-főcsatorna felől, nagyobbrészt azonban Nádudvar és a Kösely szinte már mérgező vize miatt. A szennyeződés fokozódását a fűzfák pusztulása is ékesen bizonyitja. Pedig amilyen kicsi ez a terület, olyan értékes. A késő tavaszi és nyári zöldárak idején ugyanis a környék, de elsősorban Ágotapuszta vizimadarainak nagy része ide jár táplálkozni néhány napig, olykor hetekig. 1980 julius elején különösen nagy nyüzsgés volt itt egy szokatlanul erős nyári áradás után. Az uszómadarak különösen nagy tömegben gyűltek össze. Búbos vöcsök /Podiceps eristatus/ mintegy 50-80, kisvöcsök 150-200, feketenyakú vöcsök pedig mintegy 15-20 úszkált a vizén, de megfigyeltem egy vörösnyaku vöcsköt /Podiceps griseigena/ is. Nagy tömegekben mutatkoztak lud-alkatuak is. A legtömegesebb faj a tőkés réce volt, de több százas csapatokban mutatkozott a barátréce és a cigányréce is. A kistestü böjti récéből /Anas