Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék nyugati és északi térségének halmai (A tiszai dűnés vonulat) – állapotrögzítés (2008) / 1078-2008

A megvizsgált térség Szolnok megye egyik legváltoz a­tosab b felszinü része, A Közép-Tiszavidé k folyóhoz közel fekvő dünés részein jól felismerhetjük a felszint rend ­kivül mozaikossá tagoló Tisza ősi mederszakaazai t éppúgy, mint a defláció s /szélvájta/ mélyedéseke t. Itt a természetes uton képződött homokhátaktó l, dü ~ nevonulatoktó l legtöbbször nehezen lehet megkülönböztet­ni a mesterséges uton keletkezett halmokat. A természetes keletkezésű hátakkal, dombokkal nem foglalkoztam, noha ezek a magas, árvízmentes folyómenti hátak igen fontos régészeti lelőhelyek is lehetnek. /Ezek vizsgálatával a most folyó régészeti térképezés során a szakemberek egyébként is foglalkoznak./ Felmérő munkám során valamennyi megvizsgált halom ec­setében igyekeztem a legpontosabb információkat besze ­rezni, Továbbra is gondot jelentett, hogy még a leghi ­telesebbnek számító katona i- és földraj zinév-tá r tér ­képek sem egyértelműen jelölik a halmokat. /Hiányos jelzés, helyileg pontatlan bejelölés, stb./ Nem is szól­va a halmok nevéről. Ez utóbbi annyiban érthető is,mi­vel a területén élő, ott dolgozó lakosság sok ujkeletü névvel is illethet egy-egy halmot. Pl: a föld, vagy ta­nya egykori tulajdonosának neve, különleges esemény /"Pézásó Pista" tevékenysége/ gyakran válik egy-egy ha­lom névadójává. Ez esetleg egy ujabb név hozzáragasz ­tást jelent, de a lakosság már csak így ismeri. Ez az azonosítás munkáját nehezíti meg. /Különösen egymáshoz közel fekvő halmoknál./

Next

/
Oldalképek
Tartalom