Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék nyugati és északi térségének halmai (A tiszai dűnés vonulat) – állapotrögzítés (2008) / 1078-2008

- 3 Gondot jelent a határrészek tagosítása, tanyák megszűnése, dülőutak felszántása, stb, is. Mivel a halmok többnyire utak mellett feküdtek - s igy jól elérhetők voltak - jelenleg nem is oly ritkán szinte belevesznek a hatalmas monokultúrák kukorica, napraforgó tábláiba» Éppen ezért a felvételezésre csak a koratavaszi és ősz eleji időszak volt a legmegfelelőbb, amikor a fent em• litett nehézséggel jobban meg lehetett birkózni, A munkavégzés során, a felhasznált forrásokon túlmenően /lásd: forrásmunkák/, igyekeztem a területen élő, ott dolgozó, vagy ott ismerős emberektől /tanyai lakosok, mezőgazdászok, vadászok, vagyonőrök, pásztorok, stb,/ nyert adatokat is felhasználni. Erre az adatok pontosítása érdekében különösen nagy szükségem volt. Különösen az ott lakó, idős emberek voltak legfőbb segítőim. Többen /felháborodva!/ beszámoltak halomcson kitásról, ill. elhordásról is. Sajnos,továbbra is az a tapasztalatom, hogy az ott élő, ott dolgozó emberek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy ezek a halmok /zömükben több ezer éves antropogenetikus tájelemek/ milyen természetvédelmi ér*» téket képviselnek. Ezért is fokozottan fontos a .felvilágosító, ismeretterjesztő munka, hogy a halmok pusztítása ne legyen egy természetes dolog.