Dr. Császár Ferenc: Tiszasüly–Kolopfürdő – „Föld Napja 92” (2008) / 1077-2008

3. v 1 fürdő vezetősége már 1898-ban országosan hirdetett tájékoztatójában közölte,hogy"Magyarország legkéndúsabb gyógyvize és fürdője, Holop." k fürdőtelep környékén az 1910.évi népszámlálás adatai szerint már 114 lélekszámú lakótelep alakult ki. JLz I.világháború végén a megszálló román csapatok a fürdőtelepet teljesen feldúlták.Helyreállítása szűkös anyagi körülmények között csak fokozatosan fejlődhetett újjá.Az 1928-ban közzétett tájékoztató már nemcsak gyógyvizes fürdőt.hanem rádióaktiv tartalmú gyógyiszap kezelést is hirdet. A. II.világháború során hadmüveletek sodrába került és a gyógyfürdő-telep teljesen elpusztult.Nyomát már csak bozótos erdő boritja. 1945 után töAfc iztoem próbálkozott a mindössze a 35oo körüli lélekszámú anyaközség,Tiszasüly a közeli állami gazdaság és két termelőszövetkezet bevonásával,a megyei tanács segitségét is kérve,azonban az alapjaitól teljes újjáépítéséhez szükséges anyagi fedezetet nem tudták biztosítani. 1 "Szolnok megyei Néplap" még 1973-ban is "Kolopi kincs" című Írásában foglalkozott a gyógyfürdő újjáépítésének számos előnyével.Felvetette azt is,hogy az akkor megépült és mindössze 17 km-re lévő Tisza II víztároló üdülő-övezetébe betervezhető _lenne a kolopi gyógyfürdő is, azonban a sajtó közlésének sem lett visszhangja. i)e a gyógyfürdő újjáélesztésének reményét talán ébren tartja, hogy további évtizedek sorén is szerepel térképeinken "Kolopfürdß" feltüntetése. így például ^Földrajzi atlasz a középiskolák számára" /1955/, vagy az 1980-ban kiadott és jelenleg is használatos "Autó-térkép"-en is