Dr. Császár Ferenc: Tiszasüly–Kolopfürdő – „Föld Napja 92” (2008) / 1077-2008
» 4. A kolopi gyógyfürdő tulajdonosa feliegyelt,hogy a feltárt kutakban az ásványvizek feltörése után iszapréteg maradt vissza.A szakértői körökben tájékoztatták,hogy az eddigi kutatások alapján közismert,hogy az iszapüledék is gyógyhatású.Ifizért neves szakértőket kért fel az iszap gyógyhatásának kielemzése végett. Elsőként már 1890-es évek kezdetén dr.Hankiss Elemér vegyész-professzor állapította meg,hogy a kolopi iszap a legnevesebb kénsavas-vasas gyógyiszapok sorába tartozik.Majd 1912-ben dr.Hevesi György a manchesteri egyetem fizikai tanszékének tanára a kolopi iszapban rádióaktiv tartalmat ismert fel,mértékét nagyságrendben pedig más elismert gyógyiszapok sem haladják túl.Felhasználására vonatkozóan pedig a budapesti Egyetem II.számú tanszékének tanára -dr.Weszelszky Gyula- iszap-pakolásként való alkalmazását javasolta. Végül is neves és számos tudományos elemzés,laboratóriumi vizsgálat és klinikai tapasztalatok alapján megkezdődött a kolopi gyógyfürdő iszap-kezeléssel való bővítése is. A gyógyiszapot nem a meglévő kutakból,hanem egymástól 1,5 méternyi távolságban mélyitett aknákból termelték ki.A mindinkább közismertté vált gyógyiszapot ,mind több gyógyintézet vette használatba.A keresetnövekedésével a tulajdonos a kitermelő üzemet 40 vagonnyi iszap befogadására alkalmas raktár létesítésével,nagyméretű iszap-örlő gépezet és préselő berendezésével fejlesztette ki ma is működő üzemmé. A budapesti Gyógyfürdő Vállalat már 1920-ban kezdte alkalmazni a kolopi iszapot és az üzem tulajdonosát képező Végess családdal szerződést kötött az iszap kizárólagos kitermelésére és forgalmazására.Az egészségügyi intézmények részére 50 kg-os ólmozott tartályokban szállittatta "Fővárosi rádiumos gyógyisza" elnevezéssel.De biztosította a Vállalat a külföldre való forgalmazás jogát is.Nemcsak Európába /Anglia, Németország,Svédország/,de Japánba is szállítottak már az 1928/29 években. A hazai neves vidéki gyógyfürdők -Hajdúszoboszló,Szolnok- ma is használják. Az Egészségügyi Minisztérium 1956.január 1-tŐl a fővárosi gyógyfü^. dőkben is csak a kolopi iszap használatát javasolta. 1951-től az iszap-kitermelő üzem állami tulajdonba és a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalat kezelésébe került. 1959-ben a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda javaslatára a Xözéptiszavölgyi Vízügyi Igazgatóság az iszaplelő területet védetté nyilvánította.