Dr. Császár Ferenc: Tiszasüly–Kolopfürdő – „Föld Napja 92” (2008) / 1077-2008

» 4. A kolopi gyógyfürdő tulajdonosa feliegyelt,hogy a feltárt kutakban az ásványvizek feltörése után iszapréteg maradt vissza.A szakértői kö­rökben tájékoztatták,hogy az eddigi kutatások alapján közismert,hogy az iszapüledék is gyógyhatású.Ifizért neves szakértőket kért fel az iszap gyógyhatásának kielemzése végett. Elsőként már 1890-es évek kezdetén dr.Hankiss Elemér vegyész-pro­fesszor állapította meg,hogy a kolopi iszap a legnevesebb kénsavas-vasas gyógyiszapok sorába tartozik.Majd 1912-ben dr.Hevesi György a manches­teri egyetem fizikai tanszékének tanára a kolopi iszapban rádióaktiv tartalmat ismert fel,mértékét nagyságrendben pedig más elismert gyógy­iszapok sem haladják túl.Felhasználására vonatkozóan pedig a budapesti Egyetem II.számú tanszékének tanára -dr.Weszelszky Gyula- iszap-pako­lásként való alkalmazását javasolta. Végül is neves és számos tudományos elemzés,laboratóriumi vizsgá­lat és klinikai tapasztalatok alapján megkezdődött a kolopi gyógyfürdő iszap-kezeléssel való bővítése is. A gyógyiszapot nem a meglévő kutakból,hanem egymástól 1,5 méter­nyi távolságban mélyitett aknákból termelték ki.A mindinkább közismert­té vált gyógyiszapot ,mind több gyógyintézet vette használatba.A kere­setnövekedésével a tulajdonos a kitermelő üzemet 40 vagonnyi iszap be­fogadására alkalmas raktár létesítésével,nagyméretű iszap-örlő gépezet és préselő berendezésével fejlesztette ki ma is működő üzemmé. A budapesti Gyógyfürdő Vállalat már 1920-ban kezdte alkalmazni a kolopi iszapot és az üzem tulajdonosát képező Végess családdal szerző­dést kötött az iszap kizárólagos kitermelésére és forgalmazására.Az egészségügyi intézmények részére 50 kg-os ólmozott tartályokban szállit­tatta "Fővárosi rádiumos gyógyisza" elnevezéssel.De biztosította a Vál­lalat a külföldre való forgalmazás jogát is.Nemcsak Európába /Anglia, Németország,Svédország/,de Japánba is szállítottak már az 1928/29 évek­ben. A hazai neves vidéki gyógyfürdők -Hajdúszoboszló,Szolnok- ma is használják. Az Egészségügyi Minisztérium 1956.január 1-tŐl a fővárosi gyógyfü^. dőkben is csak a kolopi iszap használatát javasolta. 1951-től az iszap-kitermelő üzem állami tulajdonba és a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalat kezelésébe került. 1959-ben a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda javaslatára a Xözép­tiszavölgyi Vízügyi Igazgatóság az iszaplelő területet védetté nyilvá­nította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom