Megyesi Márton: Szolnok iparának fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig (2008) / 1068-2008
- 6 H küllek számára,akiknek jelentős résee nem Szolnokról, hanem a környező községekből Jánft ide dolgozni. A nag yobb profit érdek ében igen sok volt a női és gyermek munkaerő,'akik 4o-éo fokos 1 1 bőségben éjjeli 12 órás műszakban is dolgoztak» A munkabér igen v alacsony volt. A cukorgyár munkásait által ában rosszabbul fizették mint a M/V műhely munkásait. A gépi berendezések nagyarányú fejlődéséről nem nagyon szokatunk,ugyaniba mint már emiitettem, csak a nagyobb profit érdeke volt szem előtt. A gépek eléggé kezdetlegesek voltak,áltaIában csak a legszükségesebb gépi berendezések voltak megtaL álhatók a gyárban. Az üzemben 1945-lg -amint említettem már - a fő munkaszezon csak főleg a cukorrépa kamp&ny Idejére szorítkozott« : , Utolsóként említhető meg a "fejlődő Szolnok" vívmánya" az 1945-lg tárgyalt Időstakban, a Szolnoki Papírgyár. >A Szolnoki Papírgyár egy l9o5-'oen leégett gőzmalom romjaira, és ennek a leégett malomnak a helyén kezdett épülni 1935.őszén. Az építkezés re^és a gyár megindulására vonatkozólag említettem mér az akkori alapito tőkések Idézetét,amelyből mégegyszer szeretném megemlíteni a következő mondatot r t...a papírgyár a ^belrrtuléslg ne kerüljön sokba" !. Ez a gonäolata a nagytdcéseknek, akik kedvező körülmények között busás hsszonra tettek szert. *lyen megfontolással indított ék el a nagykereskedőt az építkezéseket 1935.őszéri. A körülmények eleinte nagyon ls kedvezően alakultak.Ssölnok városa Ingyen adta - az ipar pártolása és támogatása Jeléül - a tulajdonosoknak a papírgyár mai területét. A város kezelésében álló villanytelep ls segítette az uj iparositcScat, Ingyen adott egy 150 LE-s gőzgépet és egy generátort® Az építkezésben • legfontosabb az volt #ho«y sikerült Ausztriában egy korszerűsítés alatt álló Mpirgyár*t^ találni, melynek kiselejt ezett peplrgépét . éoskevaeSórbsn haji^ndők voltéi elaflni. A gépek szereié se osztrák paplrlparl^izakemberekkel y tafttént. /A tulajdonosok szerettek yoinam^j, ta>t> hasznőT^uznl, a mj^ kevesebb költségge l felépíteni ezt a p plrgyárat 1/ Sikerült 2 Verny rendszerű muzeális értác ü lwégó gépe t ócskavasként szerezni.Slmitógépet és tekercsv ágógépet ^fkent lehetett csak/!/ vásárolni. További többletkiadások / a nagytőkések sajnálatára ! / merültek fel a vlzkivezető mü építésénél, a csjÄor néz ásnál, az erőmű és nyersanyagkészltő építkezésénél, A jelentős többletkiadások miatt nézeteltérések voltak,a ml fékezte a papírgyár gyors megindulását. Sok veszekedés közepette azorifean a papírgyár 1956ban mégis beindult. A papírgyár létesítése az olcsó munkaerő felhasználhatóságéval függött össze. A papírgyár első murkásai legnagyobbrészt as épitők közül kerültek kl. Nyilván nem értettek még a papír gy ártáaéhog . A megindulás után nem volt folyamatosT" papír terme ife 8 tehfíez a pénzügyi zavarokon klvui műszaki mhézségek is hozzaJáruTtak. Az ócskavasként megvett paplrgépen nem is lehetett megfelelő mennyiségű, ugyanakkor versenyképes jó papirt terme lni .Gyártmányai főleg fehér ós az alma tartalmú osomagolópa plr és irodai papírok voltak* A pepir ötfcöltséf az eladéai óra. Az alapító nagytőkését az eladási ara. Az alapító na gytőkések kiléptek az üzletbő l. a muhkásoka t elbocsátották, 355T.nov»t>en " a gy árai be csu kták:.' A kartellnek sem kellett a Szolnoki Papírgyár, mert bizonytalan tőkebefektetésnek talált*. A gyár eladó volt, de 194o-lg nem ' eíciüt rá vevő. 1 fi"z /ETlaő Magyar papíripar/, as uJ részvénytársaság 194o-ben megvette a papírgyárat. UJ épületbe helyesték
