Megyesi Márton: Szolnok iparának fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig (2008) / 1068-2008

- 7 versenyképesség és a Jövedelmezőség jobb biztosítása érdekeben most inkább finomabb papírokat gyártottak a gépen. Még ilyen intézkedések után sem Jött létre a pénzügyi egyensúly ! Ennek érdekében, facellulózgyár építési terv érek ötlete, vetőiött fel, de ez sem oldaná meg a pénzügyi nehézségeket. Azonban nemcsak pénzügyi nehézségek voltak. A felszabadulási harcok mind közelebb hozták a háború végét', így szállítási nehézségek ls Jelentkeztek. 1944.októberben a gyár további üzemeltetése is értelmetlennek látszott, mert tüzelőanyagot nem lehetett már szállítani, s a gyártott papirt sem lehetett vagonokbán e Iküldenl.Ennek következtében megállt a termelés és a munkásokat ektüdték. Felszabadulás utéri békés termelésünk számos területen összehasonlíthatatlanul felülmúlja az eddigi eredményeket,melyekhez hasonlót nem tál álhaturk az elmúlt idők történetében. A széles körben figyelembe vett tényezők összessége mérföldes léptekkel viszi előre az uj, szocialista eszmét, amely nagy feladatokat s követelményeket támaszt raird saját maga, mind pedig társadalmával szemben. Szolnok,amely a félszfibadulás előtt mezőgazdasági jellegű - eltekintve a Járműjavító üzemtől, mely egyetlen komolyabb jellegű üzem volt Szolnokonváros, erősen Széleskörű iparral rendelkező iparosodott nagyváros lett* Ezt a fejlődést mér egyetlen adat ls mutatja, bizoryitjaj a felszabadulás előtt az Iparban a lakosság 30.9 %-&t foglalkoztatták, a felszabadulás után pedig az 54 % -át. A gyorsütemű iparosodás, a fejlődés, évek'helyett évtizedeket lépett egyszerre a felszabadulás után. A második világháború befejezése után népUhk uj feladat előtt állott. UJjá kellett épitenl az országot, de ugy, hogy az egyben egy uj ország, egy szocialista ország építésének kezdetét ls jelentse. A pá* t kiadta a Jelszótj "Minden erőt az ország újjáépítésére kell fordítani."Ez az újjáépítés elsősorban a nehéziparban kezdődött el,qmely Szolnokon ls meghonosodott, s ez a város Ipari fejlődésének kezdetiét Jwlentette, ezzel uj formát adva a város színképének. Ebben az újjáépítésben a murkásosztály, s a Kommunista Párt mellett a Szovjetunió ls kivette a részét - ugy mint,gyárak,üzemek helyrehozásában, építésében, mint gazdsségf ,nyersBr^ agutánpótlással-, s főleg ennek köszöchető,hogy^nár 1949-ben gyáraink többet termelték. A Járműjavító dolgozói biz tos,szabad Jövőbe vetett hittel és biza lommal az uj élet megindulásához fogták .Elsős or ban 4 kazánházat állították helyre áldozatos munkával «Egyes üzenr ész legek legszstfkségesebb rendbehozatala után már munkához fi>g tak.A megindulás idején azonban az üzem dolgozóinak nagyobbrésze a szolnoki vasúti Tlazehid helyreállítási munkáin dolgozott és az oda szükséges kisebb alkatrészek elkészítési feladatai ls nagymértékben rájtik hárultak'; A kezdeti javítgatások során rerdiefozták • megmunkáló osztály kovácsrészlegét ós a mozdonyoaztály déli részét,

«h&l szűk ' elkerítéssel védve az Időjárástól, megkezdfiShetett a munka» : -