Megyesi Márton: Szolnok iparának fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig (2008) / 1068-2008
- 5 ahol sokéig Szolnoki Ipari murkásségának zöme helyezkedett el. Az 1856-ban alapított üzem a kezdetben 111 dolgozót foglalkoztatott. A vasúti hálózat bővülésével fokozatosan fejlődött -mint a berendezések ls- és 1921-ben mér több mint 1200 munkást foglalkoztatott. Az 1930-as évek gazdasági válsága Itt ls éreztette hatásét, és ez elsősorban a munkáaelbocsátásokban jelentkezett .A munkáslétszám 1935-ben mér a 900 főt sem érte el. A második világháborúra való felkészülés Idején a gazdasági élet ujbíl megéléricült. A termelés f okorttäa j-qiely elsősorban háborús célokat szolgált,-ujabb munkáskezeket követelt a műhelyben ls, ahol'a háború kitörésének évében már osaknem 1400 murkfe t találunk. Ez a terme lésfokoz és azonban a ma gyar nép száméra semmi haszonnal nem járt ,mert lényegében azt Jelentette, hogy minien kijavított magyar mozdony mellett két német mozdonyt.Is kellett jav ltoni, amié* t pedig a fizetség a legtöbb ese tben^«fctnaradt. ^UA M/V műhely mellett az 1900-30-as években Jelentős szerepet yjátszőtt Szolnok iparában a gozfürésztelepek,mivel s természeti adottság /Tisza/ következtében biztosítva volt a nyerseryag. Régen 8 Tiszán usztattác a nagymennyiségű 3zálfét,me lyet a partmenti városok -főleg Szolnok- feldolgozott. A vizén szállított fa rendeltetési helyére való megérkezés után csillékkel húzták a fafeldolgozó üzemekbe az u.n. "Qatter"- ekbe,ahol azután a körfűrészek és szalagfűrészek segítségével különböző méretre szabták a fát,és Innen tovább szállították' az ország külörtjöző részeit» fahol további feldolgozásra vártak'» 1906-ban a Tisza mentén Szo lnokon Bertha-, Vi^i-, Winkler-, Sugár-,Ma lomipar 1 Egyesülés RT-, Fürészanyag Nngyker.RT fürésztelepek léteztek, tizemtermelésük különböző volt. A kisebb fürész telepek, a 2-3-4 gatter-esek napi teljesítménye 20-40-6O m3 a nagyobb fürész telepek , a 6'gatter-esek napi teljesítménye 100-110 m3 fa felvégása volt. Idővel a kisebb fűrésztelepek leálltak nz I .világhéborulg.Ett c& kezdve a Z nagyobb fűrésztelep /A Fiirészanypg Nagyker 8.T./ üzemelt. 1942-ben a Malomipari Egyesüléstől Lippai vette meg az üzemet. 1944-ben a Sugár fűrésztelep leállt, s igy mér esek a Fürészanyag N^gyker.R.T. /N r=gy gőzfürész/ és Lippe i maradt meg .A Füréazanyag Nagyker R.T./Nfgy Oőzfürész/ f Ürésztelepét a kormány leálliifce tta , mert f ah lány volt. Utána ez az üzem nem indult meg ujra,hanem végleg leállt .1944-ig a külföldről vásárolt fa adott főképpen munkát a fűrésztelepeknek* 4'1912-ben alapitottöc a Szolnoki Cükorigyái|É, a pesti Magyar ^Kereskedelmi Bank kezdeményezésére. A felszaporodott banktőke gyllmölcs-öztetésére az Alföld közepén - vasút éa vizlut mellett létesítendő cukorgyár kedvező kilátásokkal kecsegtetett. Az 5 millió korona alaptőkét képviselő részvények 53 a Kereskedelmi Bark birtoké*® volt, a többi 47 % pedig főleg a banktőkésekkel összefonódott nqgyei nagybirtokosok -mint báró TJTbán Qáspér,gróf Szapáry Gyula, dr.Horthy Szabolcs,stb. -osztozkodtak. A gyár a termelést as I.v i légháj aru elejé*£*914.őazén kezdte meg, A termelésre az egyes évek során a mímerikori gazdasági helyzet erősen rányomta bélyegét. Ennek iga oláaára as Olgái néhány év termeié* 1 eredménye is. A otfcorteroelóa 1922-ben 1066 vagon, 1929-ben 2524 vagon,1935-ben 895 vagon, 1941/42» ben 1166 vqgon»A o\k or gyér a kampány idején néhány hónapos munkaalkalmat Jelentett a ntgy számú,- főleg agrárproletár - munkánál-
