Hudra Nikoletta: Vásárhelyi István élete (2008) / 1048-2008

- 5 tos adatokat küld a mezei görényről és a güzü egérről. 1926-ban még szaporítania is sikerült ezeket a fajokat. Fontos adatokat gyűjtött a faj párosodásáról, vemhességéről és ivadékgondozásáról. Az erről irt dolgozatát is Éhik mutatja be az Állattani Szakosztály ülésén 1929. március 1-én, majd 10 nappal később ugyanitt az "Adatok a háromövü csikosegés előfordulásához és életmódjának tanulmányozásához" c. ujabb Vásárhelyi dolgozat kerül felolvasásra. 1925-ös 26-os megfigyeléseit közli, bizonyitja az igen ritka faj pusztapói, tiszaföldvári, kisújszállási, karcagi, törökszentmiklósi előfordulását. Leirja fogságba tartásának tapasztalatait, tisztázza párzásának és vemhességének idejét. Vásárhelyi "Pusztapó emlős faunája" cimü dolgozatát is Éhik mutatja be ugyancsak 1929 március 10-én a szakosztály ülésén. Ez a dolgozat husz emlősfaj pusztapói előfordulását bizonyitja. Emlősgyüjteményének csontanyagát madártani összehasonlító vizsgálatokra is felhasználják. Pusztapón nagyszámú madárköpetet gyűjt és határoz meg. 1927-ben Vásárhelyi már jelentős emlős, bőr, és koponya gyűjteménnyel rendelkezett. Tudását és gyűjteményét egész életében gyarapította. A Véghelyi gyűjtemény cserenaplójából tudjuk, hogy csak 1925-27. között Véghelyitől 21 faj 117 példányát kapja cserébe saját gyűjteménye 14 fajának 116 példányáért. így jutott a hegyvidéki emlős fauna összehasonlító anyagához, mig ő az alföld közepéről Pusztapóról küldi a jellegzetes fajokat. Kétévi pusztapói tartózkodása alatt többszáz emlős prepatárumot juttat el a Nemzeti Múzeum állattárába, s ugyancsak akkor végzi el a földikutya rejtett életmódjának tisztázását. 1926 végén távoznia kell Pusztapóról. így emlékezik róla: "Sajnos el kellett hagynom /Pusztapót/, s még csak a környékén sem tudtam elhelyezkedni, hálás köszönet az ottani tudományt kedvelő uraknak." Pusztapóról tehát távoznia kellett, s a mai BorsodAbaúj-Zemplén megyébe ment. Itt első állomása Felsőméra . E-zen a helyen figyeli az első károkozó Ezen a helyen figyeli az első mezőgazdasági károkozó faj, a mezei pocok hirtelen elszaporodását. Már régóta foglalkoztatja a faj szaporodás biológiájának tisztátlansága. Cltudatosan hozzákezd az ezzel kapcsolatos vizsgálatokhoz, kísérletekhez. A kísérlet az állat életmódjának teljes ismeretét kívánta,