Baranyi Zoltán: Jászberény és környékének gombavilága (2008) / 1046-2008

- 18 JV.: - 00. fenyőfáinak tuskőin, az Omphalotus olearius /Világító tölcsérgomba/ pedig a Kapitányrétről, korhadó faanyagokon volt tapasztalható; mindkettő ritkán, de egészen késő őszig. Agaricales_3_CsÍ2erke_alkatúak Pleurotaceae A termesztett változatáról közismert Pleurotus ostreatus /Késői laskagomba/ a szabadban is igen gyakori. Sérült fákon, tuskókon - főleg nyárfán - késő ősszel, de olykor enyhe télen szinte egészen tavaszig, csoportosan jelenik meg. Rokonai közül a P. cornucopiae /Erestönkű laskagomba/, és a P. drynus /Pihés laskagomba/ úgy tűnik lényegesen ritkábbak, eddig csak az Öregerdőből kerültek elő. Ugyancsak ritkának mondható faj mifelénk a P. eryngii /Ördögszekérgomba/, amelyet eddig csak a "Béke és Barátság ligetben" /=Kiserdő/ találtam ősszel, mezei iringók között, - bár már egyebütt is /pl. Borsóhalma/ találkoítak vele*. Tricholomataceae A Jászberény környéki nagygomba fajok szamottevő része ebbe a családba tartozik. Eléggé ritka faj mifelénk a Laccaria laccata /Pénzecskegomba/, amelynek előfordulása elsősorban a kapitányréti erdőket jellemzi*, de saját tapasztalataim szerint az Öregerdőn is megtalálható nyáron és ősszel. A Glitocybe /Lepista/ nebularis /=Szürke tölcsérgomba/ helyenként seregesen, olykor nagy körökben termő, igen gyakori faj, elsősorban Öregerdőn és Kapitányréten, ősszel, nem egyszer egészen késő ősszel is megjelenő avarlakó gom-