Baranyi Zoltán: Jászberény és környékének gombavilága (2008) / 1046-2008

- 19 ­ba. Testvérfajai közül a Clitocybe gibba /Sereges tölcsér­gomba/ még elterjedtebb, szinte mindenféle erdőben és facso­portban, aholcsak avar létezik, megtalálható, s ugyanez mondható el a G. inversa /Rozsdasárga tölcsérgomba/ - ról is. De a C. cerussata /Viaszfehér tölcsérgomba/ sem "válo­gat" különösebben az erdei avarfélékben; lomb- és fenyőer­dőinkben - nyáron és ősszel egyaránt - kisebb csoportokban, /néhol tömegesen/ környékünkön mindenütt megtalálható. Püves rétjeinken és a legelőkön /pl. Borsóhalma,/ nem ritka fajok a Clitocybe dealbata, és C. corda /Mezei-, és Parlagi tölcsérgomba/, de a gyakoriság szempontjából a G. dealbaia jelentősebbnek mondható. Különösen a Pusztamonos­tor felé vezető útmenti árokszélen, és rétszegélyen helyen­ként egészen gyakori. Mindkét faj rendszerint mar nyáron megjelenik, de inkább az őszi hónapokban fordulnak elő. Öreg- és Ujerdőn, valamint a Kapitányrét erdeiben fő­leg ősszel, de néha tavasszal és nyáron is, gyakran előke­rülő faj a Lepista nuda /Lila pereszke/, amely - bár nem elterjedt -, egy-egy termőhelyén olykor igen bőséges ter­mést hoz. A tapasztalataim szerint kertekben is előfordul. A Lepista saeva /Lilatönkű pereszke/ már lényegesen rit­kábbnak tűnik, - eddig csak Ujerdőn, és a Négyszállás tér­ségi legelőkön találtam -; előfordul Jásztelek határában is egyes réteken 3 6. A Tricholoma nemzetség talán leggyakoribb faja nálunk a T. populinum /Nyárfapereszke/, amely a Jászberény környé­ki nyárasokban ősz felé mindenütt tömegesen terem, viszont a T. saponaceum /Szappanszagú pereszke/ eddig csak Négy­szállásról* került elő, míg a T. salpturatum /Sárguló pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom