Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008
i f 30 kialakulása volt, valószínűleg a 20-2500 évvel ezelőtt, létrejött balaton—bükki törésvonal és árok hatására. Ekkor terelődött a Tisza folyása a Nyirség-Hortobágy hátságától D-re eső és általában ÉK-DNy irányú vonalról az uj törésvonal mentén a Mátra-Bükk lejtője elé, ennek hatására foglalták el területünk folyói mai ismert helyüket. Az uj folyószakasz "véglege s " pályáját a nagy esésű jobbparti mellékfolyók további feltöltő tevékenysége alakította ki: szoritotta mai helyére, ellensúlyozva még a helyi süllyedések és a folyómedrek Ny»ra tolódásának erejét is, A balparton pedig a "lefejezett " mellékfolyók völgyén a Tisza árvizei továbbra is lefolyást találtak a régi meder, a medence középső, legmélyebb része, a Körgs-Berettyó-völgy teknője felé. Ennek következtében a folyószabályozó ós mocsárlecsapoló munkálatokig a Tiszántúl középső részét elfoglaló Berettyó-Körösök vidéke árvizektől sűrűn látogatott kisebb-nagyobb mocsarakkal tarkított táj volt, A minden irányból összefutó folyók hordalékhantjai itt értek össze, Üledékgyüjtő szerepét még a holocénban sem vesztette el, de feltöltődésének intenzitása csökkent, A Tisza egy ideig még a területen folyt végig /Apavára-Bucsa-MezőturCsongrád irányában/ majd végképp Ny-ra húzódott, A megnevezett folyók egészen a folyószabályozásokig a terület kisebb-nagyobb vápáit töltögették mocsarakat, lápokat, helyenként nyilt víztükröket alkotva. Nagy szerepe volt a bizonytalan lefolyású helyek kialakításában a régi folyó— hálózat maradványainak f a folyóhátaknak , A hátak az alsó szakaszjelleg felé közeledő állapot következményei. Ott kezdődnek, ahol a hordalékhantok lábánál a térszin esése megcsökken. Legnagyobb magasságukat a medrek partközelében érik el, innen mindkét irányban szinte észrevétié— nül simulnak a mélyebb fekvésű környezetükbe, A hátak közötti 84-88 m tszf, magasságú részek rossz lefolyású, mocsaras területek voltak, A felszin jellegét a két szint váltakozása adta meg, A mocsarasodás mértéke aszerint volt erősebb vagy gyengébb, hogy a hátak milyen mértékben zárták közre a felszin egyes foltjait.
