Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

31 Jól követik vonalaikat a földtani képződmények és a talaj változásai is. Iszapos, majd lejjebb finom homokos lösszerü anyaguk jól elkülönül a lábaiknál kezdődő réti agyagtól. A minden oldalról folyóhátakkal szegélyezett Nagysárrét volt a Berettyó-Körös vidék legnagyobb mocsárvi— lága. A Berettyó vize a szabályozások előtt Bakonszegnél Ny-i irányba fordult, vize itt medrét veszítve szétterült a medencében. A Tisza balparti fattyuágai főként a Nagykunság területét árasztották el

. A Tiszadada- Tiszadob térségének fokaiból és a Hortobágy vadvizeiből táplálkozó Hortobágy folyó a Sárrétbe és a Karcag-Kisújszállás között terjeszkedő Kara János nevü mocsárba árasztotta vizét. A Mirhó fokná

l gyakran kilépő tisztái árvizek a Kakat éren érkeztek. A Hortobágy nyugati részéből Kunmadaras—Kunkápolnás körzetéből a szabályozás előtti idő egyik nagy vízfolyása a Zádor-ér valamint a Ködmön és Üstök-é

r vezette le a vizeket, A terület egyik legnagyobb vadvize a már emiitett 6-7 km széles nádtenger, a Kara János mocsá

r volt, melynek vizét a Mirhó torok és néhány más fok vezette a helyenként alig fel ismerhető, másutt széles mederben folydolgáló Hortobágy és Berettyó folyókba. Az is megtörtént, hogy a Hortobágy-Berettyó egyesült árvize Kakat völgyében esetenként "visszafele" folyva, K-DK irányból is elöntötte a Nagykunságot egészen Bánhalmáig, A mai Ecsegpuszta igy vált hajdan a középtiszántuli nagy vizivilág egyik legdinamikusabban formálódó területévé. Érdekes hidrográfiai probléma, hogy a Nagy-Sárrét erőteljesebb növekedése alig félezer évvel ezelőtt kezdődött. Ezt a mocsárvidéket régebbi munkák Berettyó Sárrétjének is nevezik, jelezve azt, hogy ebben a nedencében elsősorban a Berettyó vize tárolódott. Ezzel szemben a területre vonatkozó első Írásos említésről /Anonymus/ egészen a XV, századig semmi nyomát nem találjuk annak, hogy a Berettyó a mocsárvilág kialakításában részt vett, Anonymus, aki leir-