A kiskörei tározó környezetének jellemzése a vízlépcső megépülte előtti állapotban (Természeti és gazdasági viszonyok) (2008) / 1025-2008

kerültek, elszikesednek, rajtuk gyakran réti szolonyec talajok képződnek. Ezen agyagos képződmények kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságai megfelelő feltételeket teremtenek nátriumsók felhalmozódásához. Ezért a szikes talajok területi elterjedésének vizsgálatánál e rétegeket nem szabad figyelmen kivül hagyni. A Tisza-öntések - a fekete réti agyagok kivételével - kedvező fizikai tulajdonságú talajok. Müvelés következtében humuszés tápanyag tartalmuk csökkenhet. Megfelelő agrotechnikával, trágyázással azonban jó terméseredményeket lehet rajtuk elérni. A íisza jobboldali mellékfolyóinak (Szerencs patak, Takta, Sajó , Hernád-völgy alsó szakasza, Hejő, Eger és a Laskó patakok völgye) hordalékain terül el a Borsod-Hevesi nyilt ártér, amely ÉNy-DK-i irányú vonalakkal részekre bontható. A Füzesabony-Emőd vonaltól D-re eső területe agyagos lösszerü hordalékból áll, réti és szikes talajok boritják. A mélyfekvésii terület ÉK-i részén viszonylag kevesebb, mig DNy felé egyre több a szikes, igy a szolonyec és szolonyeces réti talaj, melyeknek fizikai tulajdonságai kedvezőtlenek. A Hortobágy és a Szolnoki löszhát a Tisza balpartján fekszik. A Hortobágy jelegzetes talajai a szikesek. A táj szikesei általában a réti szolonyec tipusába tartoznak. E talajokon a sófelhalmozódás (szoloncsákosodás) és a felszini kifakulás (szologyosodás- kovasavkiválás) helyenként megjelenik. Az oszlopos szerkezetű felhalmozódási szint felszintől való távolsága alapján osztályozzuk a talajokat, melyek lehetnek kérges (^-7 cm), közepes (7-15 cm) vagy mély oszlopos (>15 cm) szolonyecek. Kémiai, fizikai tulajdonságaik kedvezőtlenek. A talajkolloidokon adszorbeált sók nátrium ion következtében nedves állapotban peptizálódnak, megduzzadnak, felszinükön ragadós sár képződik, néhány cm-rel lejjebb pedig száraz, kemény marad