A kiskörei tározó környezetének jellemzése a vízlépcső megépülte előtti állapotban (Természeti és gazdasági viszonyok) (2008) / 1025-2008

Urnám. - lo a talaj. Száraz állapotban erősen zsugorodik, repedezik. Az A szint kevés humuszt, 2-3 %-ot tartalmaz és karbonátmentes. A D szint a sófelhalmozódás és nátriumfelhalmozódás helye. A kicserélhető nátrium az S-érték 20 %-át is meghaladhatja. A C szint vasszeplős, vasfoltos, glejes agyagos lösz, melyben mészkiválások találhatók. A szelvény sógörbéjére jellemző, hogy a feltalajban nem mutat sót, a maximum a szlonyec szintben jelentkezik, majd a mélységgel fokozatosan csökken a sótartalom. A talajviz erősen hat a szelvényre, mélysége 1,5-3 m között ingadozik. A tipusos szlonyecnkben a felszin közelében nem észlelünk sófelhalmozódást. A Hortobágy szikeseinek egy részében azonban a felszinen vagy ahhoz közel az oldható sók mennyisége meghaladja a U, ü 5 Vot. Ezt nevezik szoloncsákosodásnak. A szoloncsák-szolonyec felszinét általában padkásodás tagolja. A sztyeppesedő réti szolonyec talajokra a mélyebb A szint és az erősebb kilugzódás jellemző, a szénsavas mész és a vizben oldódó sók mélyebben helyezkednek el. Ezeknél a talajviz általában 3 m-nél mélyebben található. A Hortobágyon a különböző szikesek mozaikszerű tarkaságban boritják a felszint. A Hortobágyon előfordulnak réti és mélyben sős réti talajok is, melyek gyűrűszerű sáv formájában veszik körül a szikeseket. A szikeseket általában legelőként hasznosítják. A mezőgazdasági müvelés alatt álló területek talajai túlnyomórészt réti és csernozjom talajok. A Szolnoki löszhát uralkodó talajai a csernozjomok. A talajképző közét a lösz, mely 1-2 m vékony rétegben boritja a felszint. Az altalaj viszonyok igen változatosak. A nagyobb agyagtartalmú és gyengén rétegzett infúziós lösz nagy területeken fordul elő. A taljvizszint 3-5 m között mozog, igy szerepe volt a talajok kialakulásában. Ahol a talajviz a felszinhez közelebb van - mint pl. régi folyó medrek, vizfolyások mélyebb fekvésű