Benke Zsuzsa: Néhány gondolat a tudományos ábrázolásról a botanikai illusztrációk tükrében (2008) / 1018-2008

képanyag kialakításában. Szokványos módszerek alkalmazása előtt pedig érdemes végiggondolni, hogy nem kell-e messzebbrenyúlni, újrafogalmazni vizuális sémákat? Megértett formák, megértett struktúrák, megfelelő méretarány; a kutatásban lényeges funkciót betöltő rajz beérlelése közölhető képpé, zökkenésmentes kifejezést biztosító rajzés nyomdatechnikai lehetőségek — ezek volnának a morfológiai rajz területén a maradandó munka feltételei. A fotózás és annak nyomdatechnikai áttétele általánosan ismert körülmények között történik. A vizuális információ lehetőségeit helyesen felismerni és helyesen kibontakoztatni komplex, konstruktív tevékenység. Benne az arányérzék is döntő szerepet játszik: miből mennyit? Itt kapcsolódik bele a folyamatba a képzelőerő is; beleérezve a szemlélő, az olvasó helyzetébe, tekintetbevenni a minimumot és a maximumot az appercepiálásban. Többé-kevésbé látens módon egy érzelmi faktor is jelen van a munkában, amely az alkotótevékenység intenzitásában jut kifejezésre. Minden tudománynak megvan a maga sajátos esztétikuma. Nagyonis közismert ez a botanika területén; itt azonban szűkebb értelemben csak a publikációk képanyagának lehetséges szépségéről essen néhány szó. Egykor az esztétikai igény magától értetődő volt és többé-kevésbé tudatos is. Az elmúlt évtizedekben azonban olyan megállapítások bukkantak fel, amelyeknek tendenciája — és olykor hangvétele is — alapvető szemléleti változást árulnak el. SCHNEIDER (Die botanische Mikrotechnik, 1920) a rajzolásról szólva megjegyzi, hogy „nem feltétlenül szükséges, hogy a rajz művészi szempontból szép legyen, mint amire látszólag némelyek törekednek." (p. 137.) GREGUSS (Holzanatomie der europaischen Laubhölzer und Straucher, 1959) művében olvassuk: „E vizsgálatoknál esetenkint nem volt célunk a szép formák rögzítése", (p. 14.) SÁRKÁNY — SZALAI idézett művében: „Nincs szükség művészi rajzokra." (p. 94.) E szavakkal egyrészt a kezdőket bátorítják; másrészt azonban a tudományos ábrázolás hitelességét óvják a művészi ambíció vélt öncélúságától. Olykor magyarázatot is próbálnak nyújtani a képi megjelenítésnek korunkban olyan gyakori gyöngeségeire. Arra a kérdésre, hogy lehet-e ma egy tudományos publikáció képanyagában kifejezetten törekedni az esztétikumra — nehéz válaszolni. Ha azonban a vizuális információanyagban világosság — és a lehetőséghez képest —, teljesség, arányosság, bizonyos kézműves gonddal párosul — e belső feltételeken keresztül — az esztétikum magától fog jelentkezni. A művészettörténet — minden területén — számtalan példával bizonyítja, hogy tisztén gyakorlati célból létrejött objektumok, alkalmazott művészet tudatos szándéka nélkül, egyidejűleg magas esztétikai értéket tartalmazhatnak. IRODALOM — LITERATUR BRAUNÉ, W. —LEMAN, A.—TAUBERT, H. 1967: Pflanzenanatomisches Praktikum — Jena. GRECÍUSS, P. 1959: Holzanatomie der europaischen Laubhölzer und Straucher — Budapest. HAZSLINSZKY F. 1877: Magyarhon üszöggombái és ragyái. Math. ésTerm. Tud. Közi. XIV. KÜTZING, F. T. 1845—1852: Tabulae Phycologicae oder Abbildungen der Tange, Bd. I., II. — Nordhausen. MOESZ G. 1930: Növényképek hajdan és most. — TTK 62 p. 225 — 234, 313-324. NISSEN, C. 1951: Die botanische Buchillustration, Bd. I. Geschichte — Stuttgart. SÁRKÁNY S. —SZALAI I. 1966: Növénytani Praktikum I., Növényszervezettani gyakorlatok — Budapest. SCHNEIDER, H. 1922: Die botanische Mikrotechnik; Das Zeichnen mikroskopischer Objekte. — Jena. WAGENFÜHR, W. 1966: Anatomie des Holzes; Mikroskopisches Zeichnen — Leipzig. GEDANKEN ÜBER WISSENSCHAFTLICHE ABBILDUNGEN Bunke, Zsuzsanna Die Abbildung bietet uns eigenartig konzentrierte Informationen. In den Wissenschaften ist eine parallele Entwicklung von schriftlicher Mitteilung und Abbildung nicht voneinander zu trennen. Von der frühen, naiven Betrachtungmvise, von den unbeholfenen Darstellungen ist ein ungebrochener Aufstieg festzustellen bis zu den anspruchsvollen 59