Dr. Hamar József: A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet holtágainak vizsgálata (2008) / 0996-2008

3.5. A Kováosi /Tenyől/ Holt-Tisza ÜMHüg A kezdetben 5,5 km hosszú holtág 1856-ban jött létre. A felső végén nem volt összeköttetésben a Tiszával, Így az napjainkra feltöltődött /lásd térkép/. Egy alsó fjkon érintkazlk a Tiszával, mely zsilippel Is el van látva. A felső harmadában egy áteresszel ellátott erdészeti átjáró van. Hullámtéri llgeterdő található a külsőpart ás a gát ^között, fűzfákkal ós nyárral /populus alba, ni^ra/, /3-o/. A belső oldal - egy kivágott rész kivéve /2/ - nemesnyárral van beültetve, a partján fűzfák találhatók /2-ó/. Az alsó végén a part közelében súlyom foltok vannak, a parti réglóban zslóka, széleslevelü gyékény, szálanként tavi káka ás réti fiizány található /l-2,6./. A nyári vlzpangáe miatt a viz felszínén széles foltokban kékalga vlzvlrágzást észleltünk /3, 5-6/, de halpusztulás nem volt. A viz kémiai ás biológiai összetétele /táblázat x^/ nagyobb szennyezettség** nem utal, de az Intenzív biológiai élet nyomai fellelhetők /magas szervesanyag tartalom, alacsony oxigén tartalom, nagy alga és baktérlurnszám - 9,9x lo

ó sej t/ml/. Összefoglalva, a holtág vízellátása a Tiszától függ* a felső harmadába épített áteresz áteresztő képessége kioslny. A nyári pangó viz minősége kedvezőtlen. Javasoljuk, hogy a zsilippel zsabályozzák a vízszintjét, és az erdészet pótolja a kivágott parti fűzest. 4. összefoglalás A holtágak a szűkebb Tiszatájhoz tartozó, abba szervesen beilleszkedő egységek, régi korok tanul. Terméazetl kincsek. UJ holtágak keletkezétjének valószínűsége csekély a Tisza középső szakaszán. Mindent mefc kell tenni, hogy a holtágak épségét ás viszonylagos háborítatlanságát biztosítani