Dr. Hamar József: A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet holtágainak vizsgálata (2008) / 0996-2008

lehessen. Kern a holtágak hasznosítása az elsődleges cél, , hanem természeti értékeik megőrzése. A Tájvédelmi Körzet üt haltégát megvizsgálva, tapasztalatainkat az alábbiakban összegezzük. íáindannyian a hullámtárben találhatók, közülük a l'atkós ősi természetes uton lefdződött morotva, a többi az l86o-óo-as években történt átvágáskor kezdte meg önálló életét. A Pélyi Jíadárrezervátumban lévő Patkós morotva kivétalével a többi holtágnak és közvetlen környezetének több gazdája van /vízügyi igazgatóság, vizgszdáslkodási társulat, tsz, erdészet, halászat, OKTH/. k<eg kell Jegyezni, hogy a vizsgált holtágak ipari tevékenységtől éa urbánus hatásoktól mentegek. A holtágak, de a morotva sem mentes azoktól a tényezőktől, hatásoktól, amelyeket összefoglalóan három csoportra oszthatunk. 1./ Természetes feltöltődés Természetea folyamat, amelyet oeak lassítani, de megállítani nem lehet. A feltöltődés fü£gx a Tiszától való kaposolatuktól, az elöntés gyakoriságától, a feltöltő viz lebegőanyag tartalmáról, a medertől és a vízinövényüet térhódításától egyaránt. 2„/ Vízgazdálkodási tevékenység A kellő vizszint tartása megakadályozza a növényzet tul burjánzását, u szükséges időben végrehajtott vizosere javítja a vízminőséget. Ezért a viz mozgatását az összekötő osatornákba épitett műtárgyak segítségével kell megoldani. A Patkós morotva esetében kőgáttal, a Csatlónál zsilip megjavítással és a Szórói Holt-Tiszánál zsilip beépítésével. .