Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 34 köpetek tartalmának hasonlósága /0.6905/ gyakorlatilag megegyezik az egyhelyről és azonos évből származó ép- és törmelékes anyag hasonlóságával /0.7022/. Erre az érdekes eredményre a 3. és 4.sz. táblázatok adatait megvizsgálva egyszerű és kézenfekvő magyarázatot kaphatunk. Szembetűnő, hogy a törmelékes anyagban lényegesen magasabb a nagyobb testií zsákmányállatok /Arvicola terrestris és Rattus sp./ aránya, mint az ép köpetek tartalmában. Ezt a homogenitásvizsgálat /Manczel,1983/ eredménye is alátámasztja, mivel a számításokat elvégezve, a két minta szignifikánsan /P=5%/ különbözőnek mutatkozott. Ennek az a magyarázata, hogy a nagyobb és gyakran épebben megmaradó koponyák mentén az ezeket tartalmazó köpetek sokkal könnyebben törnek el, mint az ilyen csontokat nem tartalmazó köpetek. /Ezt a feldolgozás során bárki maga is tapasztalhatja./ Ezeknek az észrevételeknek alapján megállapítható, hogy módszertanilag helyesen akkor járunk el, ha a vizsgálandó mintába az ép- és törött köpeteket válogatás nélkül, egyaránt felvesszük. így a szisztematikus hiba lehetősége csökkenthető. Az ép köpetek egyenkénti vizsgálata, mint a különböző vizsgálati módszerek nyújtotta lehetőségek fejtegetése során már utaltam rá, lehetővé teszi annak az elemzését, hogy az egyes zsákmánykategóriák milyen eloszlásban találhatók meg a mintán belül. Erre vonatkozóan az össz-egyedszám és a vizsgált kategória egyedszáma közti összefüggés korrelációs együtthatója /r/ nyújt tájékoztatást. /Ez a mérőszám pontosabban fogalmazva azt mutatja meg, hogy a függőváltozó milyen érzékenyen reagál a független változó megváltozásaira, tehát csak a közel azonos relatív gyakoriságú csoportok hasonlíthatók össze általa megbízhatóan./ A fentleket is figyelembe véve az 1986-os és 1987-es nagyiváni ép köpetmintákból származó 4 leggyakoribb faj előfordulásának egyenletességét vizsgáltam, figyelembe véve gyakoriságukat is /9. táblázat/.