A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 9 U : ^(o r ífl 3 lamositas utan a szivattyútelep vizszállitása 3,2 m /s-ra növekedett. A jelen Szakvéleményben vizsgálandó 5-6 jelű részöblözetek azonosak a Tiszecsegei szivattyútelephez tartozó vizgyüjtővel. A szivattyútelep szivóoldalán a fenékszint 86,40 mAf, a mértékadó belvizszint 88,00 mAf. A nyomóoldalon a fenékszint 87,07 mAf, a mértékadó belvizszint 89,22 mAf. A magassági adatok alapján belvizes időszakon kivül a gravitációs üzemelés sem zárható ki teljesen, gyakorlatilag azonban ennek lehetősége elenyészően csekély, ezért a szivattyútelepnél átemelt vizmennyiség a vizsgált területről lefolyó vízmennyiséggel azonosnak vehető. A Tiszafüredi öblözetnél ismertetendő szivárgó csatorna átnyúlik az Árkuséri részöblözet területére is egészen az Ároktői komphoz vezető müutig. Ettől délre a szivárgó vizek Tiszafüred felé folynak és az Egyeki szivattyútelepnél, esetleg a Támlaposi szivattyútelepnél kerülnek a Tiszába. A műúttól északra létesülő szivárgó csatornában összegyülekező vizek beemelésére uj szivattyútelep épült, amely az Árkus főcsatorna felső szakaszáról érkező belvizek beemelésére is alkalmas, igy nagyrészben a régi szivattyútelepet is helyettesíti. A két szivattyútelep vizszállitására azonos /3,2 m /s/. Az uj szivattyútelep a vizsgált időszakban még nem üzemelt. 2.1.9: 52_

=_Tiszafüredi_öblözet_ /100_, 3_km^/ A tiszamenti terület belvizi müveinek kiépitése során - mint már emiitettük - a főcsatornákat /Árkusér, Királyér/ a Hortobágy főcsatornára kapcsolták rá gravitációsan, egyedül a Tiszafüred, Egyek határában kialakitott kisebb vizgyüjtőt csatlakoztatták közvetlenül a Tiszához, mint befogadóhoz szivattyús átemeléssel. A Tiszafüredi öblözet tehát a belvizlevezetés megoldásában elkülönül a környezetétől, ezért nemcsak" öblözetet, de önálló belvízrendszert is alkot. Főbb MÚZEUM TISZAFÖLDVAR