A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 10 1Q létesítményei az Egyek belterületéig felnyúló Tiszafüredi 3 főcsatorna es a torkolatánál 1927-ben épített 1,75 m /s teljesítményű Diesel üzemü szivattyútelep. A Kiskörei Vízlépcsőhöz kapcsolódóan a védtöltés mellett szivárgó csatorna épült földmederrel, továbbá két uj szivattyútelep: Tiszafürednél a régi szivattyútelep kö3 zeleben a T^.mlaposi szivattyútelep 2,8 m /s teljesitmennyel 3 és Egyek köz^cgi.ől északra az Egyeki szivattyútelep 1,8 m /s teljesj tmániiyeü. Az utóbbi szivattyútelepek 19BD óta üzemelnek. A Támlaposi szivattyútelep létesítésével megszűnt a régi szivattyútelep üzemeltetése, az Egyedi szivattyútelephez pedig bekötötték a Tiszafüredi főcsatorna felső szakaszát. Az uj szivattyútelepekkel tehát növekedett az öblözet kiépítettsége még akkor is, ha a szivárgó viz bizonyára többletterhelést is okoz. A Kiskör--f^i Vizlépcso üzembehelyezését követő evekben egyre élesebb '.ifogások merültek fel a mezőgazdasági üzemek réőzéiől, m:

: 1 a belvizkárok keletkezését a Kiskörei Tározóval is összefüggésbe ho2ták. E panaszok is hozzájárultak phho", hogy az ]980-as évek elején megkezdődött a szivárgó korszerűsítése, és ennek keretében annak jelentős részét burkolták, valamint fokozatosan tovább épitették, ugy hogy a szivárgó jelenleg már átnyúlik az Árkuséri öblözet területére is. A tiszafüredi főcsatorna torkolati fenékszintje 85,00 mAf, a mértékadó belvizszint pedig 87,00 mAf. A Kiskörei Vizlépcso üzembehelyezése előtt általában csak belvizes időszakokban - vagy azok egy részében - kellett szivattyúzni, belvizes időszakon kivül gravitációsan lehetett a főcsatornában összegyülekező vizeket a Tiszába vezetni. A Kiskörei Vizlépcso megszüntette a gravitációs üzem lehetőségét. ~ [|