A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 8 Az öblözet későbbi fejlesztésénél tovább alkalmazták a teher-mentesitő megcsapolások elvét: 1970-ben megépült a Királyéri főcsatorna és a Nyugati főcsatorna kereszte3 zesenel a Rejci szivattyútelep /3,9 m /s/, 1981-ben a 3 Sáncfoki szivattyútelep /1,2 m /s/. Mindkét szivattyútelep befogadója a Nyugati főcsatorna. A legújabb fejlesztési terv az Alsóréti és Karádéfoki szivattyútelep létesitését irányozta elő Polgár, illetve Tiszagyulaháza közelében a védtöltés mellett, e megcsapolások befogadója tehát a Tisza lesz. A Karádéfoki szivattyútelep megépült ugyan, de a vizsgált időszakban még nem üzemelt. A Királyéri öblözetben a belvizlevezetés igen bonyolult, tekintettel a különböző megcsapolásokra és igen korlátozottan a Hortobágy felé történő gravitációs levezetésre is. A vizsgált időszakot tekintve jó közelitéssel a belviz-levezetés ugy fogható fel, hogy belvizes időszakban a megyehatártól délre eső öblözetrész /1 — 4 jelű részöblözetek/ belvizeit a Tiszakeszi szivattyútelep emeli c. Tiszába, belvizes időszakon kivül pedig gravitációs uton folynak le az összegyülekező vizek. Ez utóbbiak mennyisége még hozzávetőlegesen sem becsülhető. E területen szivárgó csatorna még nem épült. 2 2.1.8: 50b_-_Árkuséri_öblözet_5-6_jelü_részöblezetei_/94

il_km / Az Árkuséri főcsatorna a Tiszakeszi főcsatornától kiindulva /attól tiltóval elválasztva/ a Hortobágy puszta délnyugati részén a Sarkadéri főcsatornával együtt a Hortobágy főcsatornába torkolik. Az eredeti tervek szerint az Árkus főcsatorna teljes hosszában gravitációs üzemü volt, a kivitelezés során azonban a folyós homok altalaj miatt az eredeti fenékvonalat magasabbra kellett emelni, majd Tiszacsegénél újból visszatértek az eredeti /mélyebb/ fenékszintre. Ilymódon Tiszacsegénél egy fenéklépcső keletkezett, s ennek áthidalására épitették meg 1940-ben a Tiszacsegei közbenső átemelő 3 szivattyútelepet 2,4 m /steljesitmennyel. Az 1968. evi vil-