Balassa István: Herman Ottó Túrkeviben – emlékkönyv (2008) / 0987-2008

A középső korczon kívül belől és köröskörül pcczkck, a melyekre a ezókmókot föl lehet akasztani. A kunyhó ajtóval van ellátva, retesszel és lakattal elzárható.

8 Mindjárt az ajtó mellett kézügybe a korezba dugva pár y> nádsíp «• mellyel a lapos csobolyóból vizet isznak.

9 A korez ajtó fölötti részében két »tőrök« •— pl. »tőrökök«; rendkívül érdekes, teljesen prachisztorikus jellegű, árforma szerszámú; mely a lószárcsontokból készül, még pedig hasítás útján is. Ez a nevezetes szerszám lószerszám varráskor, helyesebben szíjjal való varrókötéskor a lyukak tágítására szolgál, hogy a szíjat tova lehessen fűzögetni.

1

0 Kaptam itt egy fából faragott evővillát is, melyen semmi jellemző nincsen. Igen jellemző, hogy ennél és valamennyi pásztorkunyhó mellett mindenütt tyúkot találtunk - • X 8. Részletes leírását 1. Hermán O.: Ősfoglalkozások. Az Ecscg-puszta és kontyos kunyhója. In: Matlckovits S.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota.

1.. 5:696—697. Bp. 1898. L. a kérdésről Cyörffy I.: Das Bauwescn der Hirten lm Ungarischen Tiefiand. 60—65. és 93, 98. ábra. Debrecen 1927. . . . •• 9. Nádsíp mellett nádkiitak is ismeretesek voltak amint azt Szűcs S. leírásából tudjuk. A Bodrogközből 1. Ecscdi I.: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken 292 —293. Debrecen 1934. 10. Utólagos bejegyzés: „Legtöbbször a ló hátulsó lábcsontjának függelék csontja. H. O." Ez a szerszám és elnevezése előfordul: 1. mint bőrlyukasztó, 2. mint kukorica szurkáló. Balassa I.: A magyar kukorica. 315. Bp. 1960. J. Tiírkevc-Eescgpuszta kontyos kunyhója