A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

- 83 - | A magya

r és a KGST ipa

r műszaki felkészületlensége miatt nem tudta biztosítani a táblán belüli vizeiosztás - öntözés-korszerű, gazdaságilag is hatékony eszközrendszerét

. Ez nemcsak az öntözés problémája, hanem"általános népgazdasági és mezőgazdasági műszaki háttér-probléma. Mégis ki kell hangsúlyozni, mert a műszaki tervezésnél feltételezték, hogy az ipar képes lesz az öntözés korszerű és gazdaságos gépesítési hátterének biztosítására. Az optimista tervezést - szemléletet- mutatja az is, hogy nem számoltak a staisztikai adatok, jelentések valóságtartalmával. Saját üzemi tapasztalat alapján állithatjuk - bár bizonyítani nehéz -, hogy: - sem a kiadott vizjogi engedélyek, - sem az öntözési statisztikák nem tükrözték hűen a valóságot, A vizjogi engedélyeknek nem volt anyagi vonzata. Amikor lett -pl. Szolnok megyében-, közel egyharmadát rögtön visszamondták. Az öntözés

t - a kialakult társadalmi pszichózis miatt- mindenki szorgalmazta. A gazdaságo

k -hogy jobb szinben tűnjenek- inkább szépitették az adataikat

. De amikor a gazdaságok már függetlenebbek lettek, a tervutasítás rendszere megszűnt, az öntözött területnek anyagi vonzata lett, megváltozott a képlet. Meggyőződésünk, hogy a 7o-es évek elején kimutatott öntözőkapacitások sohasem fedték a valóságot,de jók voltak arra, hogy indokul szolgáljanak egy erőltetett fejlesztéshez. Ha az 197o.évnek a 4. táblázatban szereplő adatai valóságosak lettek volna, elképzelhetetlen lenne a későbbi helyzet. A társadalmi-gazdasági fejlődés lelassulása A magyar gazdaság fejlődése az 197o-es évek közepétől /olajárrobbanások/ közismerten lelassult, és a gazdasági válság különböző jelei /visszaesés, stagnálás, átmeneti, de rövid fellendülés, stb./ láthatóvá váltak. Ennek következtében a tervezettől -de főleg a szükséglettől - lényegesen elmaradtak az állami támogatások. Először a célcsoportos öntözésfejlesztés JAC telepek épitése/ szűnt meg. Később az állami támogatás összege fokozatosan csökkent