A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

- 79 - i allnak és ugy vélték: a szocialista gazdasági rendszer előtt "nincsenek legyőzhetetlen akadályok." Ez volt a "nagy elhatározások", "a távlatokban való gondoskodás", a "nagy megváltások", "a mezőgazdaság felgyorsuló fejlődésének" a kora. Nem lennénk igazságosak, ha ettől a társadalmi-gazdasági helyzettől elvonatkoztatnánk magunkat, de helyes sem volna, mert a rossz diagnózis helytelen terápiát eredményezne

. Következésképpen, amikor az elképzelésektől - tervektől való eltérések okait keressük, nem a "bűnbak", a "felelős" megtalálása a célunk, hanem a helyzet reális felmérése és megértése. Miben követhető nyomon a tervezés optimizmusa? Mindenek előtt a fejlesztési költségforrások becslésében

. A tervezés alapvetően helyes volt, mert a műszaki kivitelezéssel párhuzamosan illetve azt közvetlenül követően tételezte fel a mezőgazdasági hasznositást. A műszaki kivitelezés költségeit a vizügyi szervezetek megteremtették és a kivitelezés tervszerűen folyt. Nagyjából ez volt a helyzet a mezőgazdasági hasznositás előkészítésével /tervezések, bemutató gazdaságok/ és az I. ütemmel is. Az akkor - lényegében központi forrásokból - megépitett AC telepek ma is a hasznositás jó bázisai. Ekkorra azonban lényegében elfogyott a központi forrás, nem épültek tovább az AC telepek, a gazdaságok pedig a vizszétosztás /hidránstóli/ költségét is alig viselték el. Következésképpen készen állt egy nagy rendszer, mint egy"félkezü óriás", mert volt viz, de nem lett aki használja. Mindezt tetézte, hogy az öntözésigény nem a vizlépcső közelében., hanem a távolabbi, jobb területeken /szolnoki, békési löszhát, Jászság/ jelentkezett, ahová a viz odavezetése is problematikus volt. Ugyanakkor a tározó közvetlen térségében a negativ hatások /területcsükkentés, káros belvizek, a gazdaságok helyzetének gyors romlása, stb./ a vizlépcső elkészülte után már jelentkeztek. A műszaki elavult öntözési rendszerek, módszerek, berendezések kikapcsolásával nem számoltak.