A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

- 73 - | csatornák megépitését. Mivel ez nem történt meg, ma, végig az öntözőcsatornák mellett egyre több terület vizesedik el, aminek rendezését a tulajdonos gazdaságokra kivánják átháritani -szerintünk- jogtalanul. A melioráció kérdése különösen az 197o-es évek végén vetődött fel mind erősebben a tározó Szolnok megyei részé

n. Ekkor készitették el az érdekelt szervek /megyei tanács, a Mirhó-Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat, szüvetkezetek/ a GATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karával "Szolnok megye Tisza-II. térségének komplex meliorációs tanulmányterv"-ét. Ebben olvashatjuk a következőket: A tervezés tárgyát képező térség Szolnok megye egyik legkedvezőtlenebb adottságú területe. Ezért az itt gazdálkodó mezőgazsasági üzemek aktuális teljesítőképessége lényegesen alatta marad a potenciális lehetőségeknek. " "A kedvezőtlen talaj, domborzati és éghajlati adottságok miatt a tavaszi kritikus /március, április/ időszakban káros felszini viz képződéssel, illetve talajvízszint emelkedéssel kell számolni, mely a növénytermesztés jelentős gátló tényezője. Természetes vizfolyás a terület észak-nyugati szélén haladó Tisza folyó. A térség belvizöblözeteinek átlagos kiépítettsége 26 l/s.km2; az átlagos csatornasürüség 0,8 km/km2. A talajviz átlagos terep alatti mélysége o,5-5 m között változik. A tározó menti területeken az elmúlt tiz évben a talajviz szintje emelkedett, de előfordult talajvízszint emelkedés egyéb területeken is

. A talajviz szélső ingadozása 1-4 m közötti. A talajviz kémiai összetételét a magas sótartalom /looo - 5ooo mg/l/ és a nagymennyiségű nátrium jellemzi. A veszélyeztetettséget a területen a káros vizbőség és a talajhibák okozzák. A koratavaszi káros vizbőség, valamint a talajvízszint emelkedés következtében a vetetlen területek kiterjedése szélsőséges hidrometeorológiai helyzetben eléri a mezőgazdaságilag müveit területek lo-12 %-át.