A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

- 74 - | K / tmmm. A viz által veszélyeztetett területek kiterjedése 14366 ha." A tanulmányterv kellő mélységben és részletességgel tartalmazta a szükséges meliorációs beavatkozásokat és a következőkben ez szolgált alapul a részletes tervezésnél. A Szolnok megyei tározó környékén végrehajtott komplex melioráci

ó jelentős. Érdemi hatásáról 'azonban még nem lehet egyértelműen nyilatkozni, mert megépülte óta komolyabb "belvizes év" nem volt. Mind a tanácsi, mind a TSZ szövetségi munkatrásak és a gazdaságok ma hangoztatják félelmüket, hogy egy vizes évben - ha nem is a korábbi mértékben- újra előjön a belviz-probléma, mert félnek, hogy a drénrendszer a kettős terheléssel - talajvízszint emelkedés+ felülről jövő cspadékviz- nem tud megküzdeni. Ez eredményezi félelmüket és ellenszenvüket a tervezett tározó vizszintnövelésével szemben. A mezőgazsasági hasznositás tervezésénél abból indultak ki, hogy a jelentősebb öntözött területeken - az akkor legkorszerűbbnek tartott- AC-telepek kerülnek kiépitésre célcsoportos beruházásként, amit a vizügyi szervek üzemeltetnek és a használók vizdijat téritenek. Továbbá, hogy ezeknek a beruházási fedezete éppúgy központilag lesz biztositva mint a főmüveké. Az első tervezések és épitkezések eszerint is kezdődtek, és ütemesen valósultak meg. Ezt bizonyitják, hogy Szolnok megyében 197o-ben még csak 119o ha "felszin alatti nyomócsöves" /AC/ felületi öntözés volt, ami 198o-ra 11.3oo ha-ra növekedett. Ekkor épültek meg a Mezőhék - Tiszaföldvár térségi AC telepek. Ezután viszont egy stagnálás következett és még 1988-ban is csak mintegy 137oo ha az AC telepek területe. Teljesen ésszerűtlen volt az AC telepek célcsoportos beruházásként leállítása, mert ezzel az egész kiskörei öntözőrendszer alapberuházásai váltak kérdésessé. Erről később még részletesebben irunk.