A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008
- 65 - | Mindezekből véleményünk szerint egyértelműen következik, hogy az öntözéses termelés gazdaságossága erősen vitatható, ami nyilván nem teszi érdekeltté a gazdaságot a fejlesztésben. Ez különösen a jövőre nézve nagyon figyelmeztető, mert a jövedelmezőség javulása nélkül aligha várható lényeges területi fejlesztés. A talaj vízszintjének várható alakulásáról, illetve a tározó hatásáró l DÓRA T. /197o/ a következőket irta: "A huzamosabb ideig tartó magasabb tározási vizszint hatásának ellensúlyozására megnövelt töltésszelvény , a hullámverés elleni növényi /nád/ védelem és a keletkező szivárgóvizek összegyűjtését és elvezetését biztositó csatornarendszer készül. Ugyanez a megcsapoló csatornarendszer a védett területek nagyobb belvízvédelmi kiépítettségét is biztositja." CSECSKEDI G.- KOVÁCS G. /1973/ állásfoglalása pedig a következő: "A mentett oldalon csatornát építenek, amely a gát alatt átszivárgó vizeket összefogja. A csatornába a fedőréteg alatti első vizadó rétegből a talajviz perforációkon keresztül jut. A perforációk un. kavicskutak, melyek a fedőréteget a csatorna alatt áttörik és biztositják, hogy a vizadó réteg talajvize a csatornába gyakorlatilag nyomásveszteség nélkül jusson. A szivárgó csatorna vízszintjének meghatározott szinten való tartásával - ez szivattyúzással elérhető- biztositható a depresz sziós vonal helyzete /ezért, hogy az a számitásban feltételezett vonal fölé ne emelkedjék/, továbbá a szivárgó csatorna másik oldalán a mezőgazdasági müvelés alatt álló területeken a mezőgazda ság számára kedvező talajvízszint. DÉGEN I. /19 7 3 / megállapítása szerint a Tiszavölgyben "A talajvízszint felszin alatti mélysége általában 2-6 m. A tározó talajvízszint emelő hatásának megakadályozására nyilt csatornás szivárgórendszer, szivattyús vizátemelés és nyárfasoros bioló-
