A kiskörei vízlépcső főművei – vízfelhasználás (2008) / 0975-2008

giai védelem épül." Az idézetekből látható,hogy a műszaki tervezésnél számítottak a talajvízszint emelkedésére és a tervezett rendszerrel azt nemcsak kivédhetőnek vélték, de azzal számoltak, hogy még javitja is "a védett területek belvízvédelmi kiépítettségét. " t A tározó megépülése óta ez az a kérdés, amely a legjobban vitatott a vizügyi szakemberek és a termelők között. A vizügyi szakemberek továbbra is állitják, hogy a vizlépcső miatt nem következett be romlás.- a környék belvi zhelyzetében, amit a talajviz észlelő kutak mérési adataival bizonyítanak. A drénezéssel foglalkozó kutató

k /pl. BLASKÓ L./1989/ már árnyaltabban fogalmaznak:"A fakadó és belvizzel veszélyeztetett terület nagysága a vizsgálatba vont négy termelőszövetkezetben /Abádszalók, Lenin MGTSZ, Tiszafüred, Hámán Kató MGTSZ, Tiszaszőlös, Petőfi MGTSZ és Kőtelek, Ady MGTSZ/ 7o5o ha, mely az össz-területüknek 23,3%-a; összes szántóterületüknek 3o,2 %-át teszi ki." Az őszi és tavaszi növénykultúrákban a belviz és fakadó viz a vizsgált öt évben /1978-82/ jelentős területen okozott kárt. Az össz- szántóterületnek 1978-ban 27,2 %-án, 1979-ben 24,89 %-án, 198o-ban 14,91 %-án, 1981-ben 12,o9 %-án és 1982-ben 5,22 %-án károsított belviz. A belvizkár a vizsgált években csökkenő tendenciát mutat. Ez főként a kevesebb és kedvezőbb eloszlású csapadékkal, részben a vetés szerkezetének a terület fekvéséhez való igazításával, és a belviz megelőzésére irányuló melirocáriós beavatkozásokkal hozható összefüggésbe. A kérdés jelentőségét azonban kiemeli az a tény, hogy egy visszatartott tározótói vizszint mellett, kedvezőbb eloszlású, csapadékban szegényebb téli és tavaszi időjárás mellett i

s -mint amilyen pl. az 198o-81, 81-82-es téli-tavaszi időszakban volt- a szántóterület 12,26 illetve 5,25 %-át sulytotta belviz. Csapadékosabb időjárás vagy egy magasabb tározói vizszint ennél súlyosabb helyzet kialakulásához vezethet.