Dr. Szabóné Danka Klára: A Hortobágy-Berettyó folyó cönológiai vizsgálata (2008) / 0921-2008

- 2 I. BEVEZETÉS Az Alföld Berettyója /történeti áttekintés/ Folyóvizszabólyozás, belvízvédelem Alföldünk folyóinak jelenlegi hálózata a holocén kéregmozgósok következtében alakult ki. Ezek a mozgások a folyók folyásirányára is hatással voltak és a legnagyobb változások a Tiszántúlon következtek be. A Sárrétek holocén katlana a Körösöket, mig az alsó szakaszok az egészen fiatal Berettyót kényszeritették egyesülésre. A Tisza vize az áradások idején a Körös-Berettyó völgyében talált lefolyást. A Közép-Tiszavidék és Berettyó-Körösök vidéke formáláséban a döntő szerepet a Hortobágy-Berettyó vízrendszer játszotta. A Berettyó vize a szabályozások előtt Bakonszegnél fordult Ny-ra és itt veszítette medrét, ekkor még mocsarakat, lápokat, helyenként víztükröt alkotva. A Nagykunsági mocsárvilágot a folyók rendszeres árvize hozta létre. Akkoriban, ha a Hortobágy-Berettyó vize előbb lépett ki medréből, mint a Tisza árja, akkor mellékfolyója, a Kakat vize K-DK-i irányból elöntötte a Nagykunságot. A Nagy-Sárrétet régebben Berettyó-Sárrétnek nevezték, je lezve, hogy itt a Berettyó vize tározódott. A XV.sz. végéig a Berettyót is Túrnak nevezték, az egykori Tisza medreként. A Berettyó elnevezést először 1476-ban használták. A Tisza, a Berettyó és a Körös- közös árvizekkel rend szeresen elöntött, szoros vízrajzi egységet alkotó tájat hoztak létre. A Berettyó övzátonyában nyiló fokok nem is egyszer teremtettek önmagukban is súlyos árvizi helyzetet.