Szirmai József: Adatok Kunhegyes térségének madárfaunájához (2008) / 0913-2008

52 , rózsa, kevéssel több fekete bodza, hamvas szeder, egybibés galagonya (Crataegus monogyna) ill. alászorult fekete nyár (Populus nigra) alkotta. A koronaszintet teljes mértékben 30-40 éves fekete nyár alkotta. A második részterület cserjeszintje szintén gyér volt, kivéve egy kb, 300 x 150 mes kocsányos tölgy, mezei juhar alkotta bokrost az előző fajokkal. Koronaszintben uralkodó volt a fekete nyár (3040 éves), igen kevés fehér akác (25-30 éves) mellett, A terület harmadik részét egy szinte járhatatlanul sűrű, egybibés galagonya alkotta cserjés képezte. Mind a három részterület szegélyére keskeny levelű ezüstfát ültettek, mely a galagonyával együtt, téli átvonulok többezres tömegeinek nyújtott védelmet, táplálékot. A 4-es számú területrés

z másodlagosan kialakult szikes puszta egy apró maradványa, mely érintkezett ÉK-i sarkánál a 3.sz. egységgel. Szegélyezi, átszeli a tiszagyen dai műút és NY-ról a Nagykunsági főcsatorna ill. annak keskeny szivárgócsatornái határolták. A szivárgókban az év nagy részében 20-30 cm magas víz volt, vagy tocsogós i szap, így ezek fontosak voltak a parti madarak szempontjából, különösen a vonulási időben. Ez a sziget' kb. 10001200 m széles és 4-5 km hosszú, melynek 2 km-nyi szakaszát figyeltem. A felszín kisebb-nagyobb egyenetlenségek'^tTt} kel tarkított, melynek laposaiban a tavaszi csapadékmaximum után néha 30-40 cm-nyi víz is állott. Az így kialakult nedves, helyenként zsombékoló növényekkel borított rét.