Szirmai József: Adatok Kunhegyes térségének madárfaunájához (2008) / 0913-2008

53. hóolvadástói nyár közepéig - ekkorra kiszáradt a terület ­ideális élőhelyet biztosított költő ill. átvonuló limico­Iáknak, Az ültetett mezővédő erdősávokat főleg fekete nyár, fehér akác alkotta, kevés keskenylevelű ezüstfa, kocsányos tölgy és fekete bodza mellett (30 év)- A terület K-i szé­le mentén volt egy 250 x 150 m-es nádszegély nélküli mes­terséges tó, a TSZ gépállomásának és tehenészetének közelé­ben, amely a terület madárfaunájára csak csekély hatással volt. Az 5-ös számú területrész t csak 1980 decemberétől 2 kezdve vizsgáltam. Szívét, a kb. kétharmad km -nyi vízfe­lületű telekhalmi halastó ill. egy 2,5 km hosszú, hajdani Tisza-holtág, a Kakat alkotta. A kettő között húzódik a Nagykunsági-főcsatorna, A halastóhoz nagy felületű nádas kapcsolódott és egy kisebb szikes, tocsogós, füves terület. Ugyanilyen terület volt található még a Kakathoz vezető be­kötő út mellett is, 300 x 500 m-nyi nagysággal. A Tisza holtág két oldalán 150 m széles fekete nyár ültetvény áll (30 éves), melyben szórványosan különböző fűzfajok, továb­bá kevés fekete bodza található, A vízfelületet 10 m szé­les nádszegély övezte. A faunisztikai adatok közlésénél, helyhiány miatt, a részletes adatsor ismertetésétől kénytelen voltam eltekin­teni. A faj tudományos neve után azon területrészek száma következik, ahol az előfordult. # ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom