Szirmai József: Adatok Kunhegyes térségének madárfaunájához (2008) / 0913-2008

51 . 2-es számú területrészkén t egy 5-6 km hosszú, 4-500 m széles kocsányos tölgyest kezeltem, mely a Nagykunsági fő­csatorna mentén húzódik és átszeli a Tiszagyendára vezető 2 betonút. Ennek k b „ 1,5 km -nyi részét vizsgáltam, Az erdőt több helyen állandó vizű belvízcsatornák szegélyezik, i11. keresztezik. Egyik, általam is ellenőrzött részén, 1979 telén erdőirtást végeztek. Az így keletkezett tarvágást, a későbbiekben nem tekintettem új biotopnak, de az itt meg­jelent új fajok esetében, a tarvágás biztosította "új élő­hely" szerepéről említést teszik. Cserjeszintben gyepüró­zsát (Rosa canina), fekete bodzát és keskeny levelű ezüst­fát (Eleagnus angustifolia) találtam. Az utóbbi hosszan szegélyezte a fent említett belvízcsatornákat és nagy sze­repe volt a télen érkező énekesek eltartásában. A cserje­szint sokkal gyérebb volt, mint az előzőé. A koronaszintet csaknem teljes mértékben kocsányos tölgy alkotta, elenyé­sző százalékban jelentkezett magas kőris (Fraxinus excel­sior) i11. fehér akác. Ez az erdő 10-15 évvel idősebb volt az előzőnél. i A 3-as számú területrész t a falu DNY-i sarkán válasz­tottam, ahol az utolsó házak beékelődtek az erdő fái közé. Igen alacsony fekvésű, amelynek felszíni mélyedéseiben, ill. felhagyott kubikgödreiben időszakos és állandó víz­felületek alakultak ki. Ezek szervesen épültek az őket kö­rülvevő ültetett erdőbe, ami 3 részre volt tagolható. Az első tag cserjeszintjét - mely gyér volt - kevés gyepüró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom