Szirmai József: Adatok Kunhegyes térségének madárfaunájához (2008) / 0913-2008

50 . . * >' lati elemek változékonysága, országos vjszJnylatban szélsőséges értékei jellemzőek. A hőmérséklet napi'ill. évi O* köíepes ingása igen nagy, az utóbbi több ,, jy.nt • 24 C . Mint a fenti éghajlati főkörzet középső alkörzete, az ország ^legszárazabb vidékeihez sorolható. A csapadék eloszlása az év folyamán' igen egyenlőtlen, nem ritka a nyári aszály Időben és energiában itt a legnagyobb a besugárzás, a napsütéses órák száma 2000-2100 óra/év. A felhőborítottság és a páratartalom kicsi, a hőmennyiség csekély. A vizsgált területrészek leírása l-es számmal jelölte

m, egy 500 x 700 m nagyságú, fehér akácos-kocsányos tölgyes, másodlagos kultúrerdőt, amely a Tornajmonostorra vezető műút mentén található, a falutól kb. 1,7 km-re. Cserjeszintjét, a legnagyobb százalékban, alászorult akácok alkották, de kis számban élt még: fekete bodza (Sambucus nigra), hamvas szeder (Rubus caes'íus). A terület majdnem felén, a dús cserjeszint volt jellemző. A koronaszintben fele-fele arányban szerepelt a fehér akác (Robinia pseudoacac'ia) ill. a kocsányos tölgy ÍQuercus robur). Egészen kis számban voltak^ japán akác (Sophora japonica), erdei fenyő (Pinus silvestris) és mezei juhar (Acer campestre). A fák kora 25-30 év, néhány százaléké 50-60 év volt. Sem a területen belül, sem tágabb • " v. , . »környékén, állandó vízfelület nem volt. Itt jórészt erdei ^• - jjöjk* ' *—:. fajokat találtam, o~