Kissné Szilágyi Krisztina: A szentesi szélmalom (2006) / 0881-2006

A Szeged-alsóvárosi ház Egy amerikai magyar kereskedő szerint Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére, vagyis a paprika révén vált világszerte ismertté. A paprika középamerikai eredetű kultúrnövény. Magyarországon a XVI. század második felében honosodott rneg, de fűszerként először a XVIII. század végén említik. Nagyarányú termelése a XIX. század második felében bontakozott ki. Termelése, a palántaneveléstől a termés betakarításáig, igényes munkát, gondosságot kíván. Elsősorban az alsóvárosi feketeföldeken /kötött talajon/ és a szomszédos tanyaföldeken termelték. A hozzáértés, a szorgalom és a konjunktúra a XIX. század végétől a paprikatermelőket és -feldolgozókat a szegedi paraszttársadalom egyik leginkább polgárosodó rétegévé tette. A házat Nógrádi Imre és felsége építette az 1880-as évek első felében. Az 1881. évi építési terv még egyszerű deszkaoromzatot tüntet fel, de mire a ház felépült, szép kivitelű napsugaras deszkaorom készült, aminek hagyománya volt a szegedi népi építészetben. A napsugaras oromdíszítés a barokk egyházi művészetben gyökerezik. Az 1879es tiszai árvíz elpusztította a régi parasztházakat, ám az újjáépítés tervezőmérnökei szorgalmazták az oromdísz felújítását. Az építkezők készsége és az ácsmesterek leleménye a városban és környékén sok változatát hozta létre, s néhány műemléki védelem alatt áll. A szoba-konyha-szoba-kamra-szoba beosztású házban a parasztcsalád három nemzedéke élt egy fedél alatt. Az eredetileg nyílt tüzelőjű pitvart az 1910-es években lepadlásolták, ezzel takaréktűzhelyes „tiszta konyha" létesült. A hajópadlós szoba fala a XX. század eleji paraszt-polgári ízlés szerint mintás festésű, berendezése egy alsóvárosi parasztlány 1915 táján városi asztalosnál készített hálószoba-bútora. Igényes kivitelű, szecessziós ízlésű asztalosmunka. A hátsó szoba a szülők lakásberendezését mutatja, amely az 1870-1900-as évekre jellemző. A XIX. századvégi városi parasztházak sajátossága az oszlopos tornác. Ősszel az ott száradó paprikafuzérek színes látványt nyújtottak. A ház kamrájában a XIX-XX. századi szegedi paprikások munkaeszközeit, munkamódját bemutató kiállítás látható. A házi paprikafeldolgozás különleges eszköze volt a száraz paprikahüvelyeket összezúzó „külű" /kölyű/, melyet lábbal taposva működtettek.